A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (318) Deseda (207) Gombák (139) Úton (137) Madarak (119) Családi (117) Vártúrák (104) Horgászat (103) Gasztronómia (97) Gépek (94) vegyes (89) Zsömi (77) F-1 (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (54) D.arborétum (52) Állati (47) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2010. nov. 16.

Erzsébet-kilátó

Budapest legmagasabb pontja. János-hegy 527 méterrel a tengerszint felett. Tényleg csodás innét a kilátás, mondják 75-80 kilométerre is ellátni tiszta időben. Késő délutánra járt már látogatásunkkor, szürkületbe hajlott a fény és az idő is kezdett romlani. Nem panaszként említem, csak tényként. Mi már nem láttunk oly messze, de így is nagyon tetszett a kilátás. A felerősödött szél  és a sötét űzött le bennünket a legfelső szintről. Zsömi is felmászott Pötivel, de láthatóan zavarta a szél erőszakossága.
Egy kellemesen, jó hangulatban, közösen eltöltött hétvége utolsó mozzanata volt ez a kirándulás és az innét fotózott naplemente. Pöti és Szabolcs szervezte az egészet, nekik köszönhető a Duna menti barangolás is. Jól éreztük magunkat mi is, Szabolcs szülei és testvére és Józsi meg Enikő is. Állítom, mert mondták!
A sötét beálltával aztán, a hegyről, már hazafelé vettük az irányt. Mivel tele volt a kocsi, Zsöminek nem jutott ülés, végigszundikálta hát az utat, hátul a kalaptartón. Mire nem jó a kombi! A naplementét megmutatom legközelebb.

1 megjegyzés:

  1. Valóban nagyon jól éreztük magunkat! Sajnos a kilátó nekünk kimaradt, de legközelebb legalább lesz mit bepótolni!

    VálaszTörlés