Még a nyaralásunk előtt készültek. Előkészítettem őket, azután mindig volt valami más. No most kikapcsolódásként, meg hogy visszacsempésszem kicsit a Deseda világát.
Jött előszörre egy madárka.
Persze a többit is hallotta a gyékényben téblábolni. Azután lett kettő.
Majd lett három. Szépen kiültek napozni, tollászkodni. Láttam a negyediket is, de nem csatlakozott.
Ő külön utakon járt, kicsit oldalt tőlem. Egyszer csak gondolt egyet és felkapaszkodott teknős uraság mellé. Majdhogynem a hátára!
Persze ez nem nagyon tetszett az öregnek. Zsupsz! Ugrott egy fejest.
Ott a képen, ahogy merül.
Bő egy órát aszalódtam -szinte mozdulatlan- a csónakban ezekért a képekért.
Nem panaszként mondom, csak tényként. Mert megérte. Nekem meg!
Megérte? De meg ám. Nekünk mindenképp. Köszi szépen.
VálaszTörlésPersze hogy megérte, nemcsak neked, nekünk olvasóknak is. Ritka pillanatok ezek
VálaszTörlésKedvem lenne megsimogatni őket:)
VálaszTörlésGyönyörű fotók
Köszönöm!!! Rég láttam teknősbékát pedig nem tudom eldönteni a tollasok vagy pont a páncélosak vannak mélyebben a szívemben, de egy képen mindenki :)
VálaszTörlésKöszönöm!!! :)
Megérte! Nagyszerű fotók!
VálaszTörlés- Köszönöm! Kedves tőled Barátom! :)
VálaszTörlés- Nagyon szépen köszönöm! :)
- Nekem is lett volna. Nem engedték. :)
- Én köszönöm neked! :))
- Igyekszik a vén csont. :))