A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (316) Deseda (205) Gombák (136) Úton (135) Madarak (119) Családi (116) Vártúrák (104) Horgászat (101) Gépek (94) Gasztronómia (93) vegyes (89) F-1 (76) Zsömi (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (53) D.arborétum (51) Állati (46) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2011. ápr. 22.

Eljött

Végre nem csak kétséges híreim, de bizonyosságom is van róluk.
Mikor még jég alatt volt az ág vége láttam a Királynőt és párját, azután eltűntek. Nem találtam őket megszokott helyeiken és nem is látogatták eleddig az aszalói ágat. Már rosszat sejtettem.
Szerencsére nem érte baj őket. Először a halőröktől kaptam hírt tartózkodási helyükről. Ők mesélték, hogy az egresi ág végén fészkelnek. Evezőssel nem épp közeli, de nem baj.
Azután a sztori folytatódott.
A halőrök mentek a dolguk után én pedig feleveztem az ágba horgászni. Fel, a tavalyi fészek közelébe. Jó órányi idő telt el, mikor is igazából a gyékény zörgése lett gyanús, felálltam és alig hittem a szememnek. Hercegem állt a régi lakon és békésen tollászkodott. Horgony fel, kifordultam a kis öbölből és máris szemben álltunk. Úgy mint rég, csak a Királynő hiányzott mellőle. Nagy kár, de hát ő már költ.
Másnap reggel a történet folytatódott.
Herceg ott ringatózott a csónakom végében és még akkor sem mutatott hajlandóságot a távozásra, mikor a stégre léptünk Zsömivel. Ha nem tűnne képtelenségnek, azt mondanám minket várt. Békésen végignézte, ahogy behordom a motyómat a csónakig, visszazárom a kikötőt, kilakatolom a csónakot és az orrát szokásomnak megfelelően felakasztom a stégre megkönnyítendő a bepakolást.
  A régen megszokott módon volt barátságos és kíváncsi. Aztán mikor Zsömi beugrott a csónakba, akkor kiúszott a kikötőből, kicsit távolabb, de nem ment el. Egy darabig jött utánunk az ágban, majd gondolt egyet, visszafordult és az egresi résznek vette az irányt. Hazament. Nem tudom mi okból választottak új otthont? De most már ott laknak. Viszonoznom kell a látogatást. Úgy illik. Tulajdonképp meghívásnak veszem Herceg jöttét.

7 megjegyzés:

  1. :) Először tőlem kaptál hírt felőlük, csak az nagyon bizonytalan volt, hogy tényleg ők-e...
    Örülök, hogy megvannak!

    VálaszTörlés
  2. Igen találó a névadás .Olyan méltóságot és szépséget sugárzó !Szerintem is megismert, és megérezte a jóindulatú szándékot, biztonságot érzett közeletekben.
    Várom a látogatás élményéről szóló beszámolód!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm!Egy élmény volt olvasni az írásodat!Áldott Ünnepeket Kívánok:Ujváriné

    VálaszTörlés
  4. De szép és kedves történet!
    Üdvözletem,
    Balogh-Ficsor Szilvi

    VálaszTörlés
  5. - Először Bajás barátomtól, azután tőled. De nem ez a lényeg. A lényeg, hogy a jelek szerint jól vannak.
    - Engem nem nehéz rábeszélni. Ok! Megismert. :) Május első hetében felmegyek hozzájuk, hacsak az időjárás mást nem mond. Ígérem, megírom.
    - Én köszönöm neked és hasonlóképp legyen nektek is áldott Húsvéti Ünnepetek.
    - Nagyon szépen köszönöm Kedves Szilvi! Öröm számomra, hogy tetszett és látogatásod is. Tisztelettel köszöntlek.

    VálaszTörlés
  6. A Királynő és a Herceg!
    Gyönyörű páros,kecses,nemes,és barátkozó! Várjuk a beszámolót a " kis"kiköltött utódokról is. Előbb vagy utóbb mindannyian előúsznak mint a "hófehér vitorlák" a tavon.
    Vidám húsvétot mindenkinek! Zsuzsi

    VálaszTörlés
  7. Érdekes barátság. Talán az első háziasítások is így történtek. Az ember közelében a kíváncsi madár kezdte jól érezni magát.
    Majd a 'rút kiskacsákról' is legyen ám fénykép!

    VálaszTörlés