A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (392) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2011. április 30., szombat

Kényszerleszállás

Szállt, szállt a szelek szárnyán.
Szállt a kicsiny ejtőernyős. A játékos szél elszakította társaitól, felkapta, dobálta. sodorta a végeláthatatlannak tűnő úton.
Hosszú, hosszú utazás ért véget hirtelen ezen a számára sivár helyen.
Az eső mentette meg, mikor a kőről bemosta a kis hasadékba, ahol végre megkapaszkodhatott a vékonyka talajban. Áldott anyaföld, még ha oly kevés és kicsinyke is. De életet ad és biztosít. Megnőtt -amennyire nőhetett- és virágot bontott. Magányos virágot. Szerencsésebb társai tömegesen virítanak, sárgába festik a parkokat. Most is sokan vannak, mint a nagy repülés kezdetekor. Csak ő van egyedül, az elveszett, az elszakított.
Ha kitart és szerencséje is lesz, talán útjára tudja bocsájtani kis ejtőernyőseit. Sokat. Kedvező széllel. És akkor a nagy repülés után megint sokan lesznek, megint együtt. Kivétel, csak ha lesz köztük is kényszerleszálló.

10 megjegyzés:

  1. Nagyon jó szöveg, de nem sokan vagyunk, akik szeretjük az ilyesfajta kényszerleszállót... vagy igen? :)

    VálaszTörlés
  2. Kis elhagyatottan áll ott, de aranyos:))

    VálaszTörlés
  3. Még sosem néztem így a kutyatejre... pitypangra...

    VálaszTörlés
  4. MJ, köszönöm a meghívást, ha késve is. Jelenleg sajnos nem igazán publikus okok miatt nem tudok foglalkozni a blogjaimmal :((

    VálaszTörlés
  5. Nekem pl. egy évig nyitva volt a Komjti konyhámban a lefolyóhoz ásott üreg. Ki is nőtt belőle valami fás szárú növényke. Aztán visszabetonoztam az üreget.
    Az élet oly kegyetlen.

    VálaszTörlés
  6. A magány legszebb virága...
    Gyönyörűen írtál róla:)

    VálaszTörlés
  7. Igazán lélekmelegítő, hogy a mai világban még valaki ilyesmire figyel.
    Remélem sokan olvassák és hasonlóan éreznek majd.

    VálaszTörlés
  8. - Inkább, mint egy Boeing 747-es.
    - Kissé magányos szegényem.
    - Nagyon köszönöm neked! :)
    - Ennek örülök. Örülhetek? :)
    - Szívesen. Ok. Tudod: -én itt leszek. :)
    - Valóban kegyetlen. Néha. Néha nem.
    - Nagyon köszönöm kedves Magdi! :)
    - Köszönöm szépen.
    Remélem én is. :)

    VálaszTörlés