A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (316) Deseda (205) Gombák (137) Úton (135) Madarak (119) Családi (116) Vártúrák (104) Horgászat (101) Gépek (94) Gasztronómia (93) vegyes (89) F-1 (76) Zsömi (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (53) D.arborétum (51) Állati (46) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2016. jan. 28.

Harmadik nap, harmadik kép

Itt bontogattam először a szárnyaim.
Ez volt az első repülőgép modellem és az egyetlen olyan működőképes modellem, amit ajándékba kaptam s nem magam gyártottam, amit előregyártott elemekből kellett összerakni. Apámtól kaptam kedvcsinálónak, segített összerakni s remekül működött.
Nagyon szépen siklott s nagyon hosszan. Sőt! Ha megfelelő erővel dobtam el az ég felé, úgy negyvenöt fokos szögben, akkor megrepült egy hátra bukfencet (looping) majd abból siklott tova. Nyert! Kedvet csinált.
Érintettem párszor repülő modellező múltam itt a blogon, egy alkalommal a "Fák ... emlékek" cím alatt, másodjára akkor, amikor hajdani általános iskolai tanárom, s modellező mesterem búcsúztattam az "Utolsó reptetés (†)"-ben.
Kevésszer jövök elő ezzel, mert mai napig hiányzik az építés, versenyzés, s abbahagyása azon kevés dolgok közé sorolandó amit megbántam.

Nahááát! Ez is egy érdekes kép.
Szinte már el is felejtettem. Nem volt egy meghatározó mozzanat az életemben, de mindenesetre érdekes.
A képen -és a történetben- partnerem Vamberszky (Nincsevics) Nóra. A nevét még tudom, vagy mégsem, de hogy hová s mivé lett? Ez a fotó maradt a szomszéd kislányról.
A kép története pedig: Anno, a Csiky Gergely Színház tűzte műsorra Móricz Zsigmond történetét az Úri murit, s mi ketten abban kaptunk nyúlfarknyi epizódszerepet.
Ilyen szép ruhában s ilyen jólfésülten.
Épp csak megvillantam a világot jelentő deszkákon s az üstökös ki is hunyt.
Szégyen, nem szégyen, de bíz én már nem csak a szereposztásra nem emlékszem, de még az évben is bizonytalan vagyok.
Lehetett tán valamikor 1967-69 közt, táján. Bizonyára ki lehetne tudakolni, de egyelőre nem szántam rá időt.

4 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Meg nagyon régiek. :) Köszönöm szépen! :)

      Törlés
  2. Ügye milyen jó a fotók közt kutakodni? Mennyi emlék bukkan elő?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó,jó! Csak több az emlék, mint a fotó. :)

      Törlés