Óvodás kori képem. Ez egyrészt azért nagy szó, mert csak egy évet jártam óvodába, másrészt azért mert szélesen vigyorgok. Általában nem szoktam, mindig is komolyan vettem a kamerát.
Itt azonban muszáj kellett vigyorogni, szerintem akkor tudtam meg, azért kényszerítettek engem is óvodába, mert törvény írta elő, iskolakezdés előtt mindenképp meg kell próbálni szocializálni a kis vadembereket is.
Akkor hát, tessék!
Itt van a nagycsoport előttről egy kép.
Komoly vagyok rajta, akár egy vakbélgyulladás.
Ez valamiféle szocreál agymenés lehetett akkortájt, mert minden elsőst a betűtábla előtt örökítettek meg. Pedig oszt elkapkodták rendesen, akadt olyan, aki sem olvasni, sem írni nem tanult meg normálisan.
Büszkén jelenthetem, nekem nagyjából sikerült az a rész.
Érdekes így visszanézni a múltba :)
VálaszTörlésÉrdekes. Nem tartom sem rossz, sem haszontalan játéknak. Inkább ebből legyen az üzenőfalon mint a sok ostoba gyűlölködő, demagóg politikai baromságból. :)
Törlés:) Minden régi fotóban megszámlálhatatlan emlék lapul.
VálaszTörlésNo igen. Csak legyen hozzá lehívható memória is. :)
Törlés