Lassú munka ..

A lassú munkához idő kell.
Nem tudom kitől származik a mondás -biztosan nem napkeleti bölcs volt az illető- de igaz.
Három napig -no nem egész napot- vacakoltam Pöti régi drótszamarával. Jó volt, megkímélt, csak hát. Ha valami jó, még jobb kell. Közben meg el lehet rontani a nagy igyekezetben. Szóval jó sokat piszmogtam vele. Mégis gyorsabb voltam mint a bicikliszerelő.

Ő ugyanis még nem készült el az enyémmel. Nem azért mintha én lennék a jobb, hanem mert egy nappal elkalibrálta magát. Abban a hitben volt, holnapra ígérte. Most már biztosan!
Szóval ez a bordó szamár.
Eredetileg egy "montenbika" így aztán nem zörgött rajta sárhányó. Volt kettő elfekvőben "Joe bácsi" padlásán, no meg ott kallódott az Ő levedlett szamara. Azt meg kineveztük szervdonornak. A két fékkar az enyémre megy a töröttek helyett, a csomagtartója meg emerre. No persze ezeket az ősöreg szamárszerveket csiszolgatni, festeni kellett felszerelés előtt.
Meg ugyebár igazítani rajtuk -főleg a tartóelemeken-, mert nem erre a típusra gyártották valaha. Azért csak felkerültek.

Ha már lúd, legyen dagadt! A szép új sárhányók megkövetelték maguknak a szép új s ízléses prizmákat is. Most aztán, rendesen adtam a biztonságra -rajta hagytam a régi ékszereit is- és felékítettem újakkal a szamárkát. "Csillog-villog mint Salamon töke. Pedig lányszamár. Miután felkerült rá a sok szerv, flanc, jöhetett a glanc. A színes autóvakszomból kentem fel ő csacsiságát. Száz szónak is egy a vége! Nekem tetszik. Melindának is. Pöti válaszára még várni kell.

Bónusz!

Ama bizonyos Salamon ama fényes tökkel. Ki tudja a mondás eredetét?
Én egyet találtam, s meglepő az eredmény. Az a tök, nem is a töke!
Ha érdekel, s ugyan már miért ne érdekelne? Akkor: katt ide!