A COVID-19 "mittudomén" hányadik napja? De ugyebár nyitottam egy új időszámítást is, és akkor a kijárás korlátozásának "mittudomén" hányadik napja? Mint már mondottam, tudhatnám, hogy hányadik, de pont nem érdekel. Attól nem telik gyorsabban ha számolom, sőt!
Most akkor képzeld el ... De tényleg képzeld el. Ha egy hét után ekkora a szakállam, mekkora lenne ha már egy hónapos lenne?
Mint a "karantény"!
De már nincs. Levágtam. Mármint a szakállam. Olvastam egy sebészorvos nyilatkozatát, hogy amióta van ez a "karantény", megszaporodtak nála az ujjamputációra jelentkezők.
Nos hát, büszkén jelenthetem, hogy én eddig csak a szakállam vágtam le a karanténos barkácsolások időszakában, és ... azt sem flex-el. Eddig még megúsztam, és minden alkatrészem a helyén van sértetlenül. Mivel sok volt a famunka, azért a szálkákkal akadt dolgom. Majd minden este műtöttem magam. Csak úgy mint a régiek. Egy varrótűvel. Hol valamelyik ujjamban, hol a tenyeremben volt. Hol csak egy, hol kettő is. Ez sajna ilyen sport.
Azért mondják az okos emberek, és gondolom a tapasztaltak is, hogy a gyalult deszkát is, maximum tenyérrel kell végigsimítani, semmiképp nem nyalogatni.
Más téma. Bár ez is szakállas. A téma. S hogy miért vagyok napszemüvegben?
Celebkedni támadt kedvem. Igen. És? Tán baj? Belegondoltam, hogy van olyan magyar hírességünk akinek tán még az életben nem láttam a szemét. Már persze ha van neki. Gondolom van, mert odatalál a kamerák elé. De bármiért is keveredik oda s bármely időszakban, hát lesötétítve. Gondolom, nála már ez széria tartozék, mint mostanság a jobb verdákon a sötétített első szélvédő.
Meg így jobban is nézek ki. Gondolom én. Én is.
-"Most jóképű gyerek vagyok, vagy jóképű gyerek vagyok"?
Tudom, tudom. Azoknak akik nem néznek sorozatokat, pláne magyart nem, azoknak ez semmit nem mond. Tibi duma. Drága örökösök Tibije.
Én bírom. Bírtam a Bátrak földje című kosztümös teleregényt is. Az is magyar. Tudom persze. nem volna ezt szabad bevallani. Stikában kell nézni, nem beszélni róla, vagy ha szóba kerül valahol akkor szidni mint a bokrot, a bokor mögé meg köpni is egyet.
Van nekem is ilyen televíziós műfajom. Azokat cseréltem teleregényekre. Az a ... kommunikáció.
Megint más. Ezt a kis szösszenetet -a fenébe is, még címe sincs- egy igazi géniusz segítségével írtam. Nem, nem ketten írtuk! Én írtam, a géniusz csak a segítségemre volt.
Olyan géniusz ez, mint a "pesti zegér". Pesti.
- Bőr ám a pesti zegér! A mi zegerünk nem bőr!
Szakállas sztori ez is. Írtam valamikor róla, de nem mondom, hogy keresd vissza, mert szerintem még én sem találnám meg. ... Megtaláltam. Itt van, katt: ide!
Nos hát, mára ennyi. Így vagyunk mi mostanság. Én, a géniusz ... ja! Meg a "karantény".
Utóbbi tény, előbbi jól van, és köszönöm!
... Nem. Nem ment az agyamra semmi. Legfeljebb nem értesz mindent. De ez nem baj, ez a burkolt közlés lényege. Akinek kell, azt a részt is érti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése