A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (394) Deseda (355) Gombák (219) Horgászat (200) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2020. április 5., vasárnap

Elkóborolt úszók

2020.04.05. Deseda

A COVID-19 "mittudomén" hányadik napja?
De ugyebár nyitottam egy új időszámítást is, és akkor a kijárás korlátozásának "mittudomén" hányadik napja?

Mint már mondottam, tudhatnám, hogy hányadik, de pont nem érdekel. Attól nem telik gyorsabban ha számolom, sőt!

Kimentünk a Desedára. Én horgászni, Meli gyalogolni.
Kell a friss levegő és kell a D-vitamin. Én ezt vallom ebben a
helyzetben is, és az a valaki aki engem erről le tud beszélni, az még nem született meg.  Ha pedig még majd fog megszületni, akkor nálam már nem lesz esélye.
Amúgy meg biztonságos. Én a vízen nemigen találkozhatok bárkivel is. Sőt!
Pont azért megyek a vízre, mert nem is akarok. Ehhez a "nem is akarok" szemlélethez nekem még csak vírus sem kell. Vannak időszakaim, amikor ha teszem azt meglátok valakit a túlsó parton, nekem már "tömegiszonyom" van. Nem. Nem utálom az embereket.
Csak néha jobban bírom azt az állapotot amikor távolról szerethetem őket.

Visszatérve a horgászathoz és végre az elkóborolt úszókhoz.
Harcsázni indultam. Ahhoz először is, kellett fognom egy csalihalat. Ma mákom volt. Hamar bejelentkezett egy kárász, mehetett is a fekvőúszóval csalogatni a harcsákat. A másik bottal tovább próbálkoztam tartalék csalihalakat fogni. Ebből oszt az lett, hogy egy jobb valami bevitte a zsinórt egy vízalatti akadóba oszt betépte. Ott libegett az úszó. Hagytam, majd a végén elmegyek érte jelszóval és tettem újat az új szerelékhez. Azt meg egy még jobb valami bevitte a bedőlt fa ágai közé, oszt elköszönt. Szuper! Ott sodródott még egy úszóm, bevitte a bokrok alá. Újabb szerelék újabb úszóval. Óriási! Még a végén teleszórom a tavat úszókkal és térkép kell összevadászni őket a horgászat végén.
Este hatkor aztán beindult a "bót". Fogtam három pontyot, kárászokat a következő harcsázáshoz -addig ők is karanténban lesznek- és pár keszeget. Azokat elengedtem mert a nászukat ülik. Szaporodjanak, sokasodjanak.
A pontyokat is visszatelepítettem, egyik amúgy is mérten aluli volt, kettő meg nem érte el a másfél kilót, tehát nőhetnek még. Harcsa sajnos nem jelentkezett. Így aztán bár fogtam jó pár halat, megúsztam a haltisztítást. ... Hejjj! Hány, de hány alkalommal ültünk mi itt Zsömivel?
Este nyolcig maradtam. Sötétben eveztem vissza. Idézőjelbe teszem a sötétet. Nagy a hold, nekem világos volt a víz. Hűvös még a szél a napnyugta után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése