A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2011. január 11., kedd

Azt hiszem...

Jó hete már, hogy nem jártam a víznél. De nem csak ott nem, másutt sem. Leszámítva az utcánk mögötti sétányt, mikor Zsömi "levisz" megjáratni. Egy hét! Ez felér már egy rekord kísérlettel.
Az elmúlt hétvégére terveztem egy kiadós sétát a jégen, de hát nem lett belőle semmi. Elvitte az enyhülés! Vasárnap, esetleg megbírt volna még a jég, de már felázhatott a teteje, megpuhult partközelben. A part meg bizonnyal sáros! Jégre vágytam, nem a sárba!  Már nem is tudom melyik éven, mikor igen vastagra hízott a páncél, egy gyönyörű napsütéses napon megjártuk a fél tavat. És közben "zenélt a tó"! Legjobban talán a tibeti kolostorok gongjához hasonlítható, "bongó", messzehangzó és egyenletesen halkuló zenét adott a jég. Úgy vélem attól keletkezett, hogy a vastag jégpáncél alól is "húzták" a vizet és így sokhelyütt keletkeztek légrések, ami felerősítette a nap melegétől keletkező apró rianások hangját. A víz meg messze vitte! Gyönyörű volt! Azóta sem hallottam a tavat zenélni, pedig arra vágytam vasárnap, nem a sárra!
Mostanra meg valószínűleg a partok mentén már szakadhat is a jég. Mint olvastam, vágják és égetik a nádat. Szándékosan nem aratást említettem, mert a Deseda nevelte nád gyenge, nem való tetőre. Helyben elégetik.
Soha nem értettem, -most sem- miért nem a száraz fagyban, a vastag jégről, fagyott partról vágják? Minden éven belefutnak az enyhülésbe és utána "melles csizmában szakadnak derékig, végül csónakról vágnak. No meg a jég alóli eresztést sem értem. A mostani jég alól is elvették a vizet, látszott a partok mentén végig, ahogy megrogyott. Én veszélyesnek tartom, mert ezzel eleve körben megrepesztik a jeget, végig a partok mentén. Utána már könnyebben indul repedés befelé. Jártam úgy is egyszer, mikor elrobbant alattam a jég! Épp lékre igyekeztem, mikor "dörrenve" indult a rianás és szinte a lábam alatt szaladt el a repedés.
Szóval egy hete. Azt hiszem...lassan mennem kell!

5 megjegyzés:

  1. Alattam már zenélt idén a tó, és a múltkor mikor még egy nap tudtam rajta sétálni, hasonló dörrenést éltünk át. Igen, kiengedték a vizet a jég alól. A sár? Bizony nagy! Itt is!

    VálaszTörlés
  2. Jelentem a 1744-1741-es folyamkilóméternél a Duna jégmentes...azaz 00

    VálaszTörlés
  3. A gyermekkorom juttattad eszembe, mikor anyukám elküldött bennünket reggel a kútra vízért és délben értünk haza, mert a közeli tónál voltunk ahol órákat csúszkáltunk a jégen.
    Sosem feledhető szép emlékek.
    Én, tudom, hogy a tó mesél és zenél:)
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés
  4. Itt is már csak vékonyodik.
    Zsömi..és milyen?
    Örülök, ha kis vidámságot tudtam okozni Kedves Magdi!

    VálaszTörlés