Sárga rózsa (†)

Alant szalad a víz! Éppen úgy, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor is így volt az idő. Elmenni látszott a tél, mégis maradt.
Néha-néha még a nap is kisütött.
De nem sütött mindenkire egyformán!
Volt szív, mely megdermedt sugarai alatt!
--------------------------------------------------
Kiáltás tört át a víz csobogásán. A hídról jött, s szállt le a szaladó víz mellé. Sötét szárnyakkal szállt! "Gyere, édesanyád...!" Ment. Ment, s közben "minden megfagyott" a nap alatt! Ment, szaladt! Nem ért időben! Ő már ott ringatózott egy másik szaladó vízen, békésen ült abban a bizonyos csónakban! És a révész már evezett! Már nem hallották a hívó szót, nem fordultak vissza. A révész lehajtott fejjel evezett némán, Ő sem nézett már vissza s nem szólt többé. Már a túlsó partot figyelte, csendesen siklottak a túlpartnak! Még egy órát voltak együtt. Egy teljes órát, míg átkeltek! Az idő fogyott, s a remény! Kikötöttek. A túlsó partról végre visszanézett és búcsút intett. Mosolygott már, mert ideát hagyhatta minden búját, fájdalmát.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Már tíz éve! Tíz hosszú éve! Hozzá készült azon a napon is, mint az azt megelőzőn. Csak kis időre megállt a szaladó víznél. És az az idő örökre elveszett! Elment a vízzel! Emitt az idő, amott pedig Ő! Azzal az elveszett idővel a mái napig sem tud elszámolni! Mert lehetett volna vele is! És akkor? Akkor? Legalább ott van! Ha más nem is, de legalább ott lett volna vele!
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Nevének jelentése, nap, hold szépségű! Gyönyörű asszony Ő! Édesanyám!
Sárga rózsa a kedvenc virága. Sárga rózsa, ami örömöt és vidámságot jelent!
Ha egyszer én ülök be a révésszel szembe és indulunk a szaladó víznek, tegyetek a kezembe egy szál sárga rózsát. A túlpartról vissza majd azzal intek. S meglásd én is majd mosolygok! Édesanyámnak viszem!