A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (392) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2011. január 18., kedd

Sárga rózsa (†)

Alant szalad a víz! Éppen úgy, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor is így volt az idő. Elmenni látszott a tél, mégis maradt.
Néha-néha még a nap is kisütött.
De nem sütött mindenkire egyformán!
Volt szív, mely megdermedt sugarai alatt!
--------------------------------------------------
Kiáltás tört át a víz csobogásán. A hídról jött, s szállt le a szaladó víz mellé. Sötét szárnyakkal szállt! "Gyere, édesanyád...!" Ment. Ment, s közben "minden megfagyott" a nap alatt! Ment, szaladt! Nem ért időben! Ő már ott ringatózott egy másik szaladó vízen, békésen ült abban a bizonyos csónakban! És a révész már evezett! Már nem hallották a hívó szót, nem fordultak vissza. A révész lehajtott fejjel evezett némán, Ő sem nézett már vissza s nem szólt többé. Már a túlsó partot figyelte, csendesen siklottak a túlpartnak! Még egy órát voltak együtt. Egy teljes órát, míg átkeltek! Az idő fogyott, s a remény! Kikötöttek. A túlsó partról végre visszanézett és búcsút intett. Mosolygott már, mert ideát hagyhatta minden búját, fájdalmát.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Már tíz éve! Tíz hosszú éve! Hozzá készült azon a napon is, mint az azt megelőzőn. Csak kis időre megállt a szaladó víznél. És az az idő örökre elveszett! Elment a vízzel! Emitt az idő, amott pedig Ő! Azzal az elveszett idővel a mái napig sem tud elszámolni! Mert lehetett volna vele is! És akkor? Akkor? Legalább ott van! Ha más nem is, de legalább ott lett volna vele!
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Nevének jelentése, nap, hold szépségű! Gyönyörű asszony Ő! Édesanyám!
Sárga rózsa a kedvenc virága. Sárga rózsa, ami örömöt és vidámságot jelent!
Ha egyszer én ülök be a révésszel szembe és indulunk a szaladó víznek, tegyetek a kezembe egy szál sárga rózsát. A túlpartról vissza majd azzal intek. S meglásd én is majd mosolygok! Édesanyámnak viszem!

19 megjegyzés:

  1. Megkönnyeztem!
    Az én édesanyámnak is a Sárga rózsa volt a kedvenc virága.
    Sánta László

    VálaszTörlés
  2. Ó, drága nagyi! Tényleg már tíz éve. Nagyon szép megemlékezést írtál, nem találom a szavakat. Megkapod majd a sárga rózsát, de ha lehet ne siess! Neked még sok itt a dolgod, a mama pedig türelmesen megvár...

    VálaszTörlés
  3. Erika, László köszönet nektek!
    Köszönöm Fiam és nem sietek!

    VálaszTörlés
  4. Szívszorító megemlékezés.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szép és emberi az írásod.Visszaadja a hitem az embertársaimban , lám vannak érző szívű és szeretni tudó emberek is.
    Köszi!

    VálaszTörlés
  6. Szívszorító az érzés is...míg élek!
    Nagyon szépen köszönöm neked! Nagyon jól esik!

    VálaszTörlés
  7. Csodálatos írás. Megkönnyeztem. Nekem is a sárgarózsa a kedvenc virágom.
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés
  8. Vannak helyzetek, amikor a szónak nincs helye...
    Hozzászólásommal így csak jelzem, hogy olvastam megható megemlékezésedet...

    VálaszTörlés
  9. Sajnos, nálam sem múlik a szorítás....meddig még?

    VálaszTörlés
  10. Azt hiszem soha nem múlik....csak enyhül!

    VálaszTörlés
  11. Nagyon megható az írás én is hasonlóan érzek azokért akik már elmentek.

    VálaszTörlés
  12. Köszönöm Péter bácsi! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  13. Köszönöm, hogy olvashattam ezt a csodálatos emlékképedet! Megkönnyeztem...
    Az én édesanyámnak is a sárga rózsa a kedvenc virága és imádkozom, hogy sokáig velünk maradhasson! Nem is tudom hová lennék nélküle...

    VálaszTörlés
  14. Nagyon szépen köszönöm Kedves Krizantám.
    Kívánom nektek, hogy így legyen és nagyon sokáig maradhassatok együtt!

    VálaszTörlés
  15. Egyszer már elolvastam, de most eljöttem újra: tanulni Tőled. Tanulni a majd szükséges méltóságot, ellesni a szavakat, melyek a hiányban is feltöltik a lelket. Persze, hogy sírtam, mint minden érző ember. Gyönyörű volt az édesanyád.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tanulhatsz tőle semmit, mert amit tanulhatnál, az minden megtalálható benned. Másképp nem jöttél volna ide. Jóska bejegyzése humanista szűrőként is működik, aki többször idelátogat, az jó ember

      Törlés
    2. Köszönöm, biztosan így van, mert Ő valóban jó ember.

      Törlés