A Fertő cölöpházai Fertőrákosnál.
A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a világörökség része és legalább húszezer éves. Sztyepptó, azaz síkvidéki, szikes és sós állóvíz.
Vízszintje erősen ingadozó, ezért partvonala is állandóan változik.
Száz-százhúsz évente kiszárad, de már megesett, hogy Balaton nagyságura duzzadt, mikor is falvakat nyelt el. Óriási a nádterülete, -hazánkban a tó négyötöde fedett- ettől vált valóságos madárparadicsommá.
Időrabló dolog lenne itt felsorolást tartanom a Fertőn élő, költő és átvonuló madárfajokról, minden felsorolásnál többet mond, hogy a hozzáértők szerint, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye! A sirályoknak például saját cölöpjük van éjszakára, bár egy még kiadó! Hát nem jópofák?
A Fertő csatorna. Igaz nem horgásztam, de a tóban állítólag harmincféle hal él, csak azt nem tudom melyikből mennyi? Sok horgászt láttam és vagy semmit, vagy kicsiket fogtak. Bár ez csak akkori és pillanatnyi állapot, mert a természeti védettség okán gondolom a halakból sincs hiány. Bár!? Kemény teleken fenékig lefagy, sőt az iszap is!
A Fertő tó környéke már a kőkor óta lakott. A tó XIX. századi kiszáradása a legnevezetesebb. A víz egy év alatt fokozatosan visszahúzódott és 1866. év közepére eltűnt! A mederből 1869-ig hiányzott a víz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése