Sütve, pirítva

Sokan vannak előítélettel a busa iránt és ezért "elvetik". Van, aki a szagát nem bírja, van aki az ízét és sokan zsírosságára panaszkodnak.
Alaposan kell előkészíteni, fűszerezni és akkor bizony nagyon ízletes.

Tisztításánál kezdődik. Én nyúzom, majd a fej leválasztása következik és a belső részek eltávolítása. Utána kicsontozom. Levágom a faroktőt és leválasztom a gerincről, így kapok két szép filét. Ilyen van a képen is. Aztán a hátrészt választom le mindkét oldalon. Ez úgy néz ki, mint a karaj. Kétfelé vágom őket, így lesz négy szép filé. Végezetül levágom a gerincoszlopról az oldalsó részt, azokban bennhagyom a vastag és erős bordákat. Olyan mint az oldalas. Végezetül mindegyik darabot "kíméletlenül" megfaragom. Leszedek minden zsíros részt. csak a fehér hús marad.

A busa a bőr alatti zsíros, barnás hústól szagos, a fehér hús már nem az és abban már csak annyi busa olaj van, ami pont kell a sütésekor. Nem lesz "puskapor" száraz, de zsíros sem. Ez a szép fehér hús azonban önmagában tényleg kicsit ízetlen. Fűszerezni kell, pácolni, mert a vastag húsnak idő kell.

Kezdetekkor elkövettem azt a hibát, hogy Melindával készíttettem belőle paprikást. Felszeltem nagy kockákra és ő megcsinálta úgy, ahogy a pörköltöt szokás. Nos annyi idő alatt, míg a halhús megpuhul nem veszi át a fűszereket. Ízetlen maradt a hús. Másik nagy hiba volt a kockázás, mert azzal együtt elvágtam a nem túl vékony szálkákat is, ami már inkább csont. Természetesen egyet benyeltem és a gyomorszáj bemenetnél szúrta fel a nyelőcsövemet. Órákig nyeltem a kontraszt anyagot a röntgenben, mire kizárták az átfúródást. Közben a sebész "köszörülte" a szikéket. Ha átszúrta volna a nyelőcsövem, azonnal felnyitnak. Így  csak a nagy fájdalom maradt egy hétig és a tapasztalat.

Előkészítés sütéshez.
A szeletet nagyjából fél centinként bevagdosom, de ügyelek rá, hogy a vastagabb és még benne lévő csontokat ne daraboljam. Nem irdalok, hanem bevagdosom. Alaposan besózom a szeletet, jusson a vágásokba is. Rácsavarom egy citrom levét és így áll addig, míg összekeverem a pácot. Pácoláshoz kell mustár, ecetes torma, összezúzott fokhagyma és kevéske olívaolaj. A jól összekevert páccal alaposan megkenem mindenütt, a vágásokba is. Végezetül borsőrlővel darálok rá fekete borsot és gyengén meghintem őrölt paprikával. Ekkor lehet a csípősséget ízlés szerint beállítani. Ezzel kész, és hűtőbe kerül ízesedni legalább fél napra.

A sütés már egyszerű. Sütőben, míg teljesen átpuhul. Végső mozzanatként grillel kicsit rápirítunk, hogy szebb legyen a színe, állaga. Nem érdemes a tepsit lefóliázni, mert akkor túl sok levet ereszt és inkább fől, mint sül.
Nagyon ízletes.
Melinda dolgozta ki a receptet, de én is meg tudom készíteni, azért bátorkodtam leírni. Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést. Méltánytalanul mellőzött és megvetett hal a busa. Jó étvágyat hozzá!