A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (317) Deseda (207) Gombák (139) Úton (137) Madarak (119) Családi (117) Vártúrák (104) Horgászat (103) Gasztronómia (97) Gépek (94) vegyes (89) Zsömi (77) F-1 (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (54) D.arborétum (52) Állati (47) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2011. febr. 22.

Sütve, pirítva

Sokan vannak előítélettel a busa iránt és ezért "elvetik". Van, aki a szagát nem bírja, van aki az ízét és sokan zsírosságára panaszkodnak.
Alaposan kell előkészíteni, fűszerezni és akkor bizony nagyon ízletes.

Tisztításánál kezdődik. Én nyúzom, majd a fej leválasztása következik és a belső részek eltávolítása. Utána kicsontozom. Levágom a faroktőt és leválasztom a gerincről, így kapok két szép filét. Ilyen van a képen is. Aztán a hátrészt választom le mindkét oldalon. Ez úgy néz ki, mint a karaj. Kétfelé vágom őket, így lesz négy szép filé. Végezetül levágom a gerincoszlopról az oldalsó részt, azokban bennhagyom a vastag és erős bordákat. Olyan mint az oldalas. Végezetül mindegyik darabot "kíméletlenül" megfaragom. Leszedek minden zsíros részt. csak a fehér hús marad.

A busa a bőr alatti zsíros, barnás hústól szagos, a fehér hús már nem az és abban már csak annyi busa olaj van, ami pont kell a sütésekor. Nem lesz "puskapor" száraz, de zsíros sem. Ez a szép fehér hús azonban önmagában tényleg kicsit ízetlen. Fűszerezni kell, pácolni, mert a vastag húsnak idő kell.

Kezdetekkor elkövettem azt a hibát, hogy Melindával készíttettem belőle paprikást. Felszeltem nagy kockákra és ő megcsinálta úgy, ahogy a pörköltöt szokás. Nos annyi idő alatt, míg a halhús megpuhul nem veszi át a fűszereket. Ízetlen maradt a hús. Másik nagy hiba volt a kockázás, mert azzal együtt elvágtam a nem túl vékony szálkákat is, ami már inkább csont. Természetesen egyet benyeltem és a gyomorszáj bemenetnél szúrta fel a nyelőcsövemet. Órákig nyeltem a kontraszt anyagot a röntgenben, mire kizárták az átfúródást. Közben a sebész "köszörülte" a szikéket. Ha átszúrta volna a nyelőcsövem, azonnal felnyitnak. Így  csak a nagy fájdalom maradt egy hétig és a tapasztalat.

Előkészítés sütéshez.
A szeletet nagyjából fél centinként bevagdosom, de ügyelek rá, hogy a vastagabb és még benne lévő csontokat ne daraboljam. Nem irdalok, hanem bevagdosom. Alaposan besózom a szeletet, jusson a vágásokba is. Rácsavarom egy citrom levét és így áll addig, míg összekeverem a pácot. Pácoláshoz kell mustár, ecetes torma, összezúzott fokhagyma és kevéske olívaolaj. A jól összekevert páccal alaposan megkenem mindenütt, a vágásokba is. Végezetül borsőrlővel darálok rá fekete borsot és gyengén meghintem őrölt paprikával. Ekkor lehet a csípősséget ízlés szerint beállítani. Ezzel kész, és hűtőbe kerül ízesedni legalább fél napra.

A sütés már egyszerű. Sütőben, míg teljesen átpuhul. Végső mozzanatként grillel kicsit rápirítunk, hogy szebb legyen a színe, állaga. Nem érdemes a tepsit lefóliázni, mert akkor túl sok levet ereszt és inkább fől, mint sül.
Nagyon ízletes.
Melinda dolgozta ki a receptet, de én is meg tudom készíteni, azért bátorkodtam leírni. Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést. Méltánytalanul mellőzött és megvetett hal a busa. Jó étvágyat hozzá!

10 megjegyzés:

  1. Sikerült felkelteni. Nekem csak a látványával van bajom, enni még nem ettem. Ha egyszer lesz egy ilyen fogásom, meg foglak keresni, és összehozunk egy "sittbusás" talit. Kösz a tippet!

    VálaszTörlés
  2. Oké! Benne vagyok. Akkor is, ha nekem sikerül.
    Ha elejtjük, megejtjük a tepsi találkozót.

    VálaszTörlés
  3. Én sajnos nem társulok nem szeretem a halat:(

    VálaszTörlés
  4. Jó a busa husa! Köszi a meghívást

    VálaszTörlés
  5. Szálka nélkül én is szeretem a halat!

    VálaszTörlés
  6. Nufinak is tetszik. Kipróbáljuk.
    Csak azt a kontraszt izét nem kértem bele. ;-)

    VálaszTörlés
  7. Kevés halat eszek meg, de ez guszta, bárhogy is nézzük :))

    VálaszTörlés
  8. Nagyapám mondta: -"nem szeretni kell megenni."
    Csak tréfálkozom, természetesen, ha nem, hát nem.
    Arra is volt mondása: -"nem erőszak a disznótor."

    Szerintem is jó, bár nálam sem az első a rangsoron.

    Szálka nélkül nem igen van hal. Vigyázni kell, nem úgy mint én. De nem riasztott el a halevéstől.

    Remélem ízleni fog. Na azt az ellenségeimnek sem kívánom.

    Köszönöm szépen. Hát még az illata, mikor sül.
    Tegnap feldobtuk még egy kis szelt és olíva olajban tartósított medvehagymával.

    VálaszTörlés
  9. Amikor látom a tv-ben, hogy a sporthorgászok óvatosan visszaengedik a kapitális monstrumokat a vízbe, mindig irigykedem, és magamban morgok rájuk: basszus, de nagy marhák vagytok ti. Bezzeg én megenném. Még ha busa, akkor is jöhetne. Lásd: http://apa54.blogspot.com/2010/04/szeretem-halat-enni.html

    VálaszTörlés
  10. Leginkább a bojlis horgászok cselekszenek így. Megfogják, lefényképezik, kezelik a hal sérüléseit és visszateszik a vízbe.
    Valahol azért tiszteletre méltó a tevékenységük.

    VálaszTörlés