A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (316) Deseda (205) Gombák (137) Úton (135) Madarak (119) Családi (116) Vártúrák (104) Horgászat (101) Gépek (94) Gasztronómia (93) vegyes (89) F-1 (76) Zsömi (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (53) D.arborétum (51) Állati (46) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2010. dec. 21.

Verőfényes

Elképesztően széles skálán képes ingadozni az időjárás! Pár napja esett harminc centi hó, azután mínusz húsz foknál is hidegebbet mértek Kaposváron, tegnap pedig már plusz négyig is felkúszott a higany a verőfényes napsütésben.
Össze is roskadt a hó, de most legalább tapad és alkalmas hóember építésére. Már amíg lesz belőle! Az éjszakai gyenge fagyot követőn ma reggel már nulla feletti volt a hőmérséklet és ha jó a jóslat, akkor marad is a melegfront szentestéig. Akkor viszont sajnos csekély az esély egy szép fehér karácsonyra. Kár, kár! Mondaná varjú bácsi, de mondom én is! Nem kívánom azt a vad hideget, mikor a "farkas eltörik a kanyarban", de azért maradhatott volna nulla körül, no meg a hó! Sokkal inkább maradhatna, mint a beígért ónos eső! Emlékszem, egyszer még egész fiatalon, lehettem tán tizennyolc, lekéstem az utolsó járatot Somogyaszalóból. Nekivágtam hát erőltetett menetben az éjszakának, hogy elcsípjem Kaposfüreden a kései helyijáratot. A Deseda völgyében kapott el az ónos eső. Akkor még viszonylag hosszú hajat hordtam, de sapkát nem volt szokásom. Csinált is nekem aztán a megfagyó víz olyan raszta sérót, hogy Jamaikán is megirigyelték volna! A feltámadt metsző szélben egyetlen esélyem volt, ha mindenképp elérem a buszt, ezért az út jelentős részét futva tettem meg. A síkos aszfalt miatt a padkán meg az árok szélén. Néhány esés beiktatásával elértem a buszt, én voltam az egyetlen éjszakai utas. Mikor felszálltam megráztam a fejem, hogy lejöjjön róla a víz egy része, de esküszöm csilingelt a sok apró jégcsap! Mái napig sem értem, miként úsztam meg megfázás nélkül, de nem lett semmi bajom.
Azóta nem nagyon szeretem az ónos esőt, bár ha úgy hozza sora most is "belemegyek", csak nem hajadonfőn!

5 megjegyzés:

  1. Szerintem azért nem fáztál meg, mert futottál. Belülről fűtötted magad rendesen. Meg az akkori életkorodat is vedd figyelembe. Hajdanában mikor télvíz idején is kerekeztem, soha semmi bajom nem volt a hideg, meg a csapadék miatt. Pedig voltam extrém körülmények között is. Pl.-l tekerés közben még a fülemet is behordta hóval a szél. Most meg a legkisebb huzat is olyan prüszkölést válthat ki nálam, mint egy szobakutyánál.

    VálaszTörlés
  2. Szegény anyai szívek...hogy milyenek ezek a fiatalok :)

    VálaszTörlés
  3. A hó füldugó idején már elmúltam 45 éves.

    VálaszTörlés
  4. Azért öreg még akkor sem voltál!

    VálaszTörlés