Megtermett a ház körül a bab is, mint talán már említettem általában a szélső sor kukorica mellé vetették, hogy felfuthasson rá. Kicsit bentebb meg a takarmánytököt rakták.
Mivel a bab megtermett és általában bőven, ezért sokszor ettük. Nagyon szerettem, és manapság is, a bablevest. Ha lehet választani tarkababból, zöldségekkel, füstölékkel, fokhagymásan berántva. Legjobb természetesen füstölt csülökkel, de annak híján akár szalonnabőrrel megízesítve is tökéletes. Nagyanyám sokszor készítette füstölt bőrrel -mert a csülök hamar elfogyott- összegyűjtötte az elfogyasztott szalonnák bőrét, de nagyapám füstölt is bőrkedarabkákat, direkt ízesítésre. Ezeket vékony akácvesszőkre fűzve füstölte meg, majd tárolta a kamrában. A bableveshez hozzátartozott a krumplis pogácsa. Elég is a kettő egy evésre! Nagyon szerettem a babfőzeléket is, kellően sűrűn, esetleg kis füstölt valamivel "megbolondítva". Csak úgy hagyományosan elkészítve. Másnapra teljesen megdermedt, sokszor szelni lehetett, ekkor nagyanyám zsíron pirított vöröshagymát, alaposan megpirítva, őrölt paprikával megszinezve. Ezt a paprikás, hagymás meleg zsírt öntötte a hideg babra. Na, így a legjobb! Szokta ezt csinálni tört babbal is, ha képes megdermedni hidegen akkor jó, de a híg változatát nem szeretem, pláne nem fehérbabbal. Általában is tarkababból kedvelem a legjobban, mert akkor van színe, illetve olyan a színe, ahogy énnekem tetszetős. Sólet! Az aztán az igazi étek, fazékban, sütőben készítve! Számtalan variációra készül. Nagyanyám nem rakott bele árpagyöngyöt, libát sem tartott. Nagyon ízletesre készült füstölt oldalassal, kacsahússal, tojással, 10-12 órát tartva a sütőben.
Nekem tetszik!Teri
VálaszTörlés