Az valami fantasztikus, amennyire szereti a csatangolásokat és imád játszani a természetben!
Nagyon szereti a havat is, bátran rámegy a jégre és jön mindenhová velünk. Visszük is, mert nagyon tud viselkedni.
Egyszer kiváncsiságból feltettem a csúszdára, azóta mindig odamegy és várakozó tekintettel néz vissza. Természetesen le is csúszik, ha hívom, de inkább csak nézelődni szeret odafentről. Zsömi iskolapéldája a kutyákban "rejtező" megfelelési vágynak és annak, hogy megpróbálnak minél több szokást felvenni a gazdiktól. Imád autózni, kirándulni, nagyon szereti a romokat, szeret horgászni. Mikor pergetek, akkor előreszalad, bemegy a következő horgászállásba és ott vár. A romvárakban elképesztő dolgokat művel! Bemegy, benéz minden zugba, felhág a falakra, lebámul a mélységbe, mindig elől jár és mindenre kiváncsi. Ami szinte hihetetlen, de bármennyire is elhanyagolt egy rom, akkor sem végzi a szükségét a falakon belül! Fogalmam sincs, miből jött rá, de szereti és ezek szerint tiszteli ezeket e helyeket. Mint mi!
Ha megkérem rá, akkor modellt áll, vagy ül nekem. Szemmel láthatólag élvezi a dolgot, nyugodtan kivárja a fotózást, aztán megy a "dolgára". Egy kirándulás alkalmával elképesztően sokat megy. Előrerohan, aztán vissza. Vég nélkül, mint aki fáradhatatlan. Pedig nem az, de termetével ellentétben hatalmas az állóképessége. És hatalmas a szíve! Azt hiszem, ezen és hasonló tulajdonságaik miatt képesek a kutyák kivívni a családtag státuszt. Zsömi már az!
Ui. Mielőtt bárki megbotránkozna, lakott területeken lévő játszótérre nem engedem be, minden oltása megvan kicsiny kora óta, rendszeresen jár állatorvosnál és nyílvántartott, csipes kutya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése