A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2010. február 20., szombat

Támadás

Kaposújlak felé menet a 61-esen, a várost elhagyva, az üzemanyagkúttal szemben lévő facsemete-lerakat mögött áll ez a lepusztított őrház.
Mielőtt felváltotta a fénysorompó, innét vezérelte a Szarkavárra vívő bekötőúton lévő sorompót a "bakter". Pénteken délelőtt szépen sütött a nap, ezért aztán elmentem leveretni a kocsiról a téli sót, és amíg száradt elsétáltam lefényképezni a hajdan szebb dolgokat megért őrházat. Azért jutott eszembe megörökíteni, mert hajdan itt szolgált nagyanyám nővérének a férje. Erre majd alkalomadtán visszatérek, most más a sztori. Lemostam a gépet, kigurultam vele a napra, majd a műút szélén elsétáltam a kút előtt az őrház vonalába. Meglepetésemre, a töltőállomás területéről hangos csaholással rámrontott egy puli kinézetü és méretü kutya. Szembefordultam vele, ezért megállt tőlem pár méterre, fogott veszettül és ahogy mozogtam el, kisérleteket tett a lerohanásomra. Olyankor mindig teljesen nekifordultam, ezért aztán meghátrált. Nem állítom, hogy a kúthoz tartozik az eb, de onnét jött és a dolgozók szemrebbenés nélkül nézték végig a történteket. Átsétáltam a havas mezőn, megnéztem az épületet, megcsináltam a képeket és visszaindultam. A kútra bevezető útnál már csaholva várt az őreb. A kutya felé fordultam és mentem neki, mert ha mégis megrohan a műút szélén veszélyes lehet "manőverezni". Kitért, aztán a töltőállomás területén áthaladva végig nagyon fogott, járt a sarkamban és csak akkor hátrált meg, mikor nekifordultam. Természetesen most sem parancsolta vissza senki, pedig tudták, hogy a kocsimhoz tartok, mert láttak megérkezni, mosni, leparkolni meg elsétálni is. Akár a töltőt őrzi, akár a mögötte lévő helyiségek egyikét, napközben illene megkötni! A gazdájának illene figyelni az ebre! Nem az első kutyás összetűzésem volt ez, ezért határozottan állítom, hogy szegény kutyus -méretei alapján is- megsinylette volna ha közvetlenül is rámtámad. Megérezhette ezt ő is, ezért gondolta meg magát mindig az utolsó pillanatban.
Ebből csak egy a tanulság: több esze van, mint a gazdájának!

1 megjegyzés:

  1. Kóbor Tiborné Márti2010. február 21. 19:51

    Azt hiszem, hogy az utolsó sorod teljesen fedi a valóságot, mert nálunk is 2 hete van egy foxi keverék kb.1 éves kutya, amit a "gazdája" megunt és valószínű kitett. Ennek a kutyának is több esze van mint a volt gazdájának, mert csatlósként követi azt az embert, aki valószínű először szólt hozzá emberi hangon. Nem támadó, nem erőszakos kutya. Ha esetleg valakinek van lehetősége rá fogadja örökbe, mert én sajnos nem tudom megtenni, mivel nekem is van. Ha lehetne erre törvényt hozni, amit használnának is lenne egy-két javaslatom a gazdák irányába!!

    VálaszTörlés