Nem is jöttem volna fel ennyire északra,
-hisz Fertőhomokról Szentendre volt a cél- csak ezen várak miatt.
Máskor is szoktam ilyen "ámokfutásokat" tervezni, mikor egy útvonalra esnek
-kis kitérőkkel- több várak, várromok. "Földszintes" erősségeknél még csak hagyján, bezzeg mikor mászni is kell! Most nem kellett egyiknél sem.
Győr várának hatalmas falaiból és erősségeiből sajnos csak kevés mi megmaradt. A mai Káptalan-dombon már a rómaiak is emeltek erődítményt, majd az avarok. I. István király szervezett itt várispánságot és alapított püspökséget. Aztán évszázadokon keresztül jöttek-mentek a várat tulajdonló hóditók. Magyaron kívül volt német és cseh kézen is. 1529-ben Szulejmán közeledtére a várőrség elmenekült és felégette az erősséget. Ekkor kaphatta a töröktől az "Égett vár" nevet. 1562 után megerősítették a falakat, bástyákat és bővítették is, valamint vizesárkokkal vették körül három oldalról, mit a Rába táplált. A török 1594-ben hatvan napig vívta, mire elfoglalta. 1598-ban a komáromi várkapitány vezette erők és a bécsi haderő egyesített seregei visszafoglalták. Megerősítették, 1683-ban beletört Musztafa nagyvezír foga! A franciák vették be 1809-ben, majd kivonulásukkor felrobbantották a vár erősségeit. Ezután már, mivel hadi jelentőséggel nem bírt, megkezdődtek "végnapjai". Falait bástyáit elbontották, árkait feltöltötték földdel.
Ami maradt is gyönyörű és idézi valamikori hatalmas erejét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése