A képen a háttérben látható a várépület egy része, míg az előtérben a ma is álló kaputorony egy része.
A hajdani felvonóhíd helyett párkányzattal ellátott kőhíd vezet a kapuig. A kissé törtvonalú boltozatos kaputoronyon áthaladva juthatunk a belső térre. Már a római uralom alatt katonai őrállás volt itt, vélhetőleg a mai Óvár területén. Mint erősség 1096-ban említődik, Kálmán király vereségekor a keresztesek lerombolják a várat. Ezután a győr nemzetség építette fel Óvárt. A tatárjárás rombolásait követőn vélhetőleg korszerűsítették, majd számos alkalommal "gazdát cserélt". 1529-ben Hauser Lénárd várkapitány a 300 fős várőrséggel együtt elmenekült és kardcsapás nélkül feladta az erősséget Szulejmánnak. Bécs sikertelen ostromát követően a török felégette. A Habsburgok újraépítették, majd 1593-ban Szinán pasa beveszi a várat, de 1594-ben újra a császári sereg uralja. Bocskai "bicskája beletörik", Bethlen Gábornak behódol. Később adják-veszik, majd 1683 Kara Musztafa kezére kerül, ki ismét felégeti. A Rákóczi szabadságharc alatt végig az osztrák-német seregeké, majd a szabadságharc bukását követőn leszerelik és elszállítják a fegyverzetet. Innét számítva már nincs katonai jelentősége, 1809-ben még bevonulnak a francia seregek, majd az 1830-as években elkezdik a védművek elbontását.
Itt is lehet "visszahódított" részeket találni, csakúgy mint például a kőszegi Felsővárnál, vagy másutt. Ez bizton visszahódított, mert kiépített részek közelében van és "böngészés" közben korábban készült képeket is leltem erről a részről. Valaha feltárták, megtisztították, megmutatták, majd újra "elnyeli" a természet és szép lassan felemészti! Hihetetlen erö van a növények gyökerében! Számos helyeken láttam már, miként feszíti, majd veti szét a mégoly erősnek tűnő és vastag falakat! Hogy ne is említsem a természet egyéb munkáló erőit!
Köszönöm a bemutatást szépek a képek.
VálaszTörlés