Íme Tátika hegye és csúcsán a festői rom. Pokoli meleg volt a túra napján, amit kicsit megszenvedtük mi is, de főleg Zsömi és az a szerencsétlen szamár, amit felelősséggel bíró gazdája kikötött egy fához a hegy lábánál elterülő síkon. Szerncsétlen állat a kötéllel feldöntötte a vödrét és üvöltött szomjúságában. Dacára a villanypásztornak, megitattuk!
Íme kis őserdei idill! Meredek hegyoldal, keskeny és benőtt ösvény, bedőlt fák, nedvesség, páradús fülledt levegő. Volt minden, ami egy remek őserdei túrához hozzátartozik. Utunkat azonban mégsem ez lassította leginkább, hanem a bőséggel tenyésző gombák világa. Szedtünk is egy jó adag sárga rókagombát. Leteszteltük és.......ízletes!
Na, ennyire volt meleg! Ezt oda és vissza "eljátszotta" Zsömi. Engedtem neki, mert Ő megtehette, én sajnos utána összekoszoltam volna az ülést. Azért kifelé jövet a gázlónál megálltunk és megfürödhetett annak tiszta vízében is. Szegény kis kurtalábú társunk nagyon elfáradt. Olyat tett, mit még soha életében. Rezi váránál nem volt hajlandó kiszállni! Kihagyta Rezi szikláit és falait, addig aludt az erdő árnyékában!
Találkoznak útjaink, ha időben nem is. Reziben is voltam rövid ideig, mint katona, és fakultative mind a Tátika hegyen, mind a Rezi várnál surranóban túráztam. Köszönöm, amiért a kellemes emlékeket felszínre hoztad írásaiddal.
VálaszTörlésA hely "szelleméhez" illőn, én is surranóban és terepszínű hadi gyakorló öltözetben jártam végig a napot.
VálaszTörlés