A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (392) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2010. december 2., csütörtök

Jégbe zárt vil(r)ág

November hó utolsó hétfőjén még néha néha a napsütést is élveztem egy ideig
a vízen, igazán jónak ígérkezett az idő.
Mígnem kora délután eleredt a hűs,
majd hideg eső és úgy elvert, hogy az esővédő ellenére is menekülnöm kellett!
Kedden kellemesnek indult az időjárás, kellemes hőmérséklettel, igaz napsütés kizárt a felhők miatt, de azért esőre sem állt. Mígnem kora délutánra feltámadt a szél, a hőmérséklet mint elejtett kő zuhant le egészen három fokig, kesztyű híján majd a kezem fagyott az evezőnyélhez! Megint menekültem!
Mondanom sem kell -a szerdai nap- december első napja bíztatón kezdődött. Reggel nem volt téli hideg, a szél sem szaggatta a fákat, csak az eső szitált csendesen. Olyan finoman hullott a permet, hogy látni sem lehetett, csak érezni a bőrön. Nem tartott sokáig! Órába sem telt és az eső intenzitása fokozódott, a hőmérséklet leesett és máris lefagyott. Lassan bevont mindent az ónos eső! Rárakódott a fák ágaira, törzsére,a megmaradt levelekre és azokat piciny csengettyűkké alakította. Bevonta a fűszálakat és hegyes  kis tőrökké merevítette őket, beborította a talajt, jégbe zárta a világot. Amit csak tudott légmentesen bezárt a jéggé fagyott víz, csillogó, síkos és hideg bevonatával. Mutatós a páncél, de megfojtja, hidegével pusztítja, sújával roncsolja a növényeket. Szegény kis pipitérek! Pár napja még a napos oldalt élvezték, hitték talán megint tavasz lett?! És most vége! A tél jégbe zárta a tavasz kicsiny hirnökeit! Kicsiny kis jégbe zárt virágok jégbe zárt világunkban!
A tó vízére már nem merészkedtem ki, legalább menekülnöm ne kelljen!
Mára elmaradt a beígért farkasordító hideg, pedig hajnalban látszott a hold keskeny sarlója. Épp csak annyi maradt a hidegből, hogy a jég megmaradjon és a fák kicsiny csengettyűi halkan csilingelve köszöntsék a korán kelőt. Megint csak bíztató a kezdet. Lássuk hát mi lesz kint, kell-e majd menekülni?

3 megjegyzés:

  1. Nagyon jó ez az ellentét a képen :)

    VálaszTörlés
  2. Na bravó! Pont ez lett volna a témám mára nekem is... :D Gyorsabb voltál!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm Andi!
    No és? A téma most tényleg az utcán hever! És mindenen! Írd csak.

    VálaszTörlés