A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (392) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2010. december 9., csütörtök

...jól kezdődik...!

Szokták volt mondani: "na ez a nap is jól kezdődik"! A mai napra remekül illik a mondás. Reggel még, decemberhez képest igazán kellemes volt a levegő, a szél sem fújt! Gondoltam elrendezem a hivatali ügyeket, azután ellövök pár sorozatot a belvárosban, hogy legyenek nappali képek is, majd húzok "néhány barázdát" a tó vízébe!
Nos se kép, se barázda húzás! Helyette a szennyest húztam! El, majd le!
Még a hivatalban ügyeztem, mikor hatalmas széllel érkező fekete felhők borították sötétbe a várost, majd percekre rá esni kezdett az eső. Kevergett, tombolt a szél, szaggatta a fákat, hordta és csapta a vizet! Vártam egy ideig, majd úgy döntöttem, egyszer élünk és azt lehet vizesen is. Lehet, csak kellemetlen! Ráhajoltam a szembe szélre és mire lenyomtam a távot a kocsiig, addigra bőrig áztam. Nem írom, hol folyt a víz, de hazaérve nem gatyára kellett vetkeznem, hanem bőrkötésig! Arról már nem is beszélve, hogy a szél nulla közelébe vitte a higanyt, engem meg lilásba árnyalt. A hóvihar már nagyon tetszett a lakás melegéből nézve. Megszáradtam, átöltöztem, újra rózsaszín lettem és úgy is láttam a világot. Így hát még a hóvihar leple alatt meglátogattam Árpád barátomat és kitárgyaltuk a világ "sorsát". Nekünk jobb lett a világnak nem valószínű! Délutánra csillapodott a hóesés és egy kicsit a szél is. Úgy gondoltam, ha már Zsömit meg kell járatni, akkor kimegyünk a víz mellé, megnézem mit tett a vihar a csónakkal és mászkálunk egyet a parton. Vízre szállni nem szándékoztam, pedig odakint már nem is tűnt annyira vészesnek. Fújt az istenadta, tolta a vizet, de a havazás elállt és el is olvadt. Zsömi nagyon élt, Őt már nagyon hiányolta a terepet, így aztán egyből az Arborétumnak vette az irányt. Elképesztően nagy futkosást, hancúrozást művelt. én meg kíváncsiságból nekiálltam és gombák után kutakodtam.
És találtam! Nem nagy mennyiséget, de ahogy a régiek szokták mondani: "egy evésre elég lesz". Jót túráztunk! Holnap, halnap!
Igaz, vízre már csak egyedül szállok, Zsömit nem teszem ki az elemeknek, mert a szűk csónakban nincs mozgástere és megfázik. Kíváncsi vagyok lesz-e oly erő és hatalom, ami parton bír marasztalni?

4 megjegyzés:

  1. Hajrá Józsi! Oszt este meg jól kibeszéljük.

    VálaszTörlés
  2. Úgy, úgy! Lehet, lesz rajtam nyílás ami befagy, de nem a szám az biztos!

    VálaszTörlés
  3. Képre nézve, a gomba helyett, odahajított félresikerült tükörtojásra asszociáltam. Ha már ilyeneket látok röpködni, valóban nagy vihar lehet, nem csak odakint, az én fejemben is.

    VálaszTörlés
  4. Áááá, csak romlik a szemünk! Sokszor úgy fényképezek, hogy csak sejtem mi van a kijelzőn, mert nincs kedvem előkotorni a szemüveget. Annál nagyobb az öröm, mikor kiderül, jó a kép!

    VálaszTörlés