A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (316) Deseda (205) Úton (135) Gombák (125) Madarak (119) Családi (115) Vártúrák (104) Horgászat (97) Gépek (94) Gasztronómia (92) vegyes (89) F-1 (75) Zsömi (74) Kedvenceink (73) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (53) D.arborétum (51) Állati (46) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (12) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (1)

2010. jan. 23.

Gyermekkorom gasztronómiája 2.

Bizony, bizony ahogy Márti írta, a frissen kisült ropogós kenyér! Öregszülők elmondták sokszor, melegen megterheli a gyomrot, aztán jót ettünk belőle közösen. A kertben termesztett saját paradicsommal, uborkával, zöldhagymával vajasan, vagy sertészsírral, kacsazsírral. Esővíz táplálta, nap érlelte a fogyasztott terményeket! Nem mint a manapság kapható ízetlen, vagy poshadt víztől ízesedett, fólia alatt kényszerérett zömmel import förmedvények.
Megtermett a kertben szinte minden ami szükséges volt. Főzni való kukorica, a szélső sorokra felfuttatott babbal, bentebb az úritök. Ez utóbbit nagyapám szedés után még érlelte a pincetetőn, aztán a fagyok előtt betárolta télire. Micsoda illat volt mikor sült a renben, miközben felül meg fortyogott a bableves füstölt bőrkével, a tűztérben pedig a száraz akác pattogott és adta a hőt, meg illatát. Közben mami legyúrta a krumplis pogácsának valót, mert bableveshez az dukál, vagy töpörtyűs, anélkül "gasztronómiai bűncselekmény"! A jó krumplispogácsa is zsírral készül, nem margarinnal, meg a tepertős pogácsa is. Mikor kisütötte és a meleg bableves illatával együtt beszívta az ember gyereke, hát megjött az étvágy! Meleg bableves két tányérral, meleg pogácsával és a végére elpilledt tőle minden földi halandó. Gondolom emiatt "találták fel" az ebéd utáni sziesztát! Vagy ha nem, akkor ninden bizonnyal a kukorica gánica végett. Általában reggelire ettük, ritkán estebédre, mert nem egy könnyű étek. Reggelire cukrozott meleg tejbe szaggatva kaptam, adott annyi lendületet a csavargásra, hogy estig is kibírtam a lápon. Tán mondanom sem kellene, de mondom, tehénből származó tejjel! Azzal, ami megalszik magától is, nem kell külön vajat dobni a tetejére és aminek magától is van föle. De van ám! Nagyanyám sokszor lenyerte vajnak, a többit meg lecsöpögtette túrónak, a hűvös savó pedig az egyik legjobb üdítő. Micsoda ízek!
Ilyen "szörnyűségeket" a tudomány mai állása szerint nem szabad enni, mert egészségtelen! Helyette fogyasszunk minél több E/........et!?!?!
Ezt a bejegyzést Kóborné Márti ihlette, friss kemencés kenyérrel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése