A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (316) Deseda (205) Gombák (137) Úton (135) Madarak (119) Családi (116) Vártúrák (104) Horgászat (101) Gépek (94) Gasztronómia (93) vegyes (89) F-1 (76) Zsömi (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (53) D.arborétum (51) Állati (46) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2010. jan. 21.

Vizek mentén

Ez a vékony víz a Húskmbinát horgásztó felesleges vizét és a közben összegyüjtött talajvizet viszi a Kaposba.
A Kapos nyugatról keletre, ez a víz északról délre, és kicsit lentebb délről is érkezik egy hasonló patakocska a Kaposba, az pedig a Tókaji parkerdőben lévő horgásztavak fölös vizét hozza. Illetve fentebbről, Szennától gyűjti a csapadék és talajvizeket. Nevüket sem tudom, ha van egyáltalán! Gyerekként nagyon sokat jártuk ezeket a vizeket, mivel halastavaktól jöttek, jól lehetett bennük horgászni, főleg a betorkollásoknál. Abban az időben a Húskombinát tava alatt volt egy kertészeti víztározó, az fogta meg előbb a vizet és a halat. Az is vadvíznek számított akkoriban és remek horgászhely volt. A víztározó mellett, egy öreg mocsári fűz tövében volt egy remek vizü forrás, kristálytiszta, nyáron is hűs. A Kapos és ezen két víz mentén az ártéri rétek, ingoványosok, nádasok, füzesek világa bővelkedett a növényi és állati fajokban. Ahogy elnéztem manapság is, mert dacára a télies időnek rengeteg viziszárnyast, gázlómadarat, néhány ragadozómadarat láttam, de őzek is járták a területet. Ma is vadregényes és mivel kevéssé látogatott, viszonylag érintetlen, tiszta a természet. Valaha ismertem ennek a területnek minden útját, ösvényét, beleértve a szarkavári nagyerdő útjait, fel egészen a Tókaji erdőig. Addig felmenni nem mindig volt veszélytelen, mert az erdőket vándorcigányok is lakták goromba kutyákkal. Az emberekkel nem volt baj, ők dolgoztak, teknőket csináltak, szerszámnyeleket, vagy kosarakat fontak, legeltették a lovaikat. Az elkészült portékát próbálták értékesíteni Kaposváron, meg a környező falvakban. A "mi utcánkba" is bejártak rendszeresen a "teknyővájó", kosaras, köszörüs, üveges, foltozó cigányok. Ez utóbbi hangosan kiabálta: "drótozni, fótozni, fenekezni"! Hihetetlenül ügyesen dolgozott, a "likas" vaslábost pillanatok alatt befoltozta. Az üveges a hátára szerkesztett fatárlóban hozta a darab, meg kisebb táblányi üvegeket és ahol kellett szépen beüvegezte az ajtót, vagy ablakot. A köszörüsnek lábbal hajtott, szállító kerékkel ellátott köszörükorongja volt, és nagyon szépen fente a kést, bárdot, vagy akár a fejszét. Szépen elkészített portékával jöttek a kosarasok és a taknővájók is, mindegyik különböző mérettel. Disznóvágáshoz is kellett kisteknő több is, meg nagyteknő is. Ez utóbbit általában megrendelésre csinálták. Kosarakból meg kellett véka a terménynek, füles kosár boltba menni, szakajtó a tésztának, és még sorolhatnám. Ügyesek voltak ezek az "iparos" cigányok, ráadásul ha szűkén volt a pénz elfogadtak cserébe például tojást, baromfit. Nem kellett napközben az utcai kaput kulcsolni, mert meg sem próbáltak bejönni, nem erőszakoskodtak, tették a dolgukat. Tudták, hogy ebből kell megélni ha pedig kitelik a becsület a környéken, akkor odébbállhatnak és veszélyben a megélhetés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése