A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (318) Deseda (207) Gombák (139) Úton (137) Madarak (119) Családi (117) Vártúrák (104) Horgászat (103) Gasztronómia (97) Gépek (94) vegyes (89) Zsömi (77) F-1 (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (54) D.arborétum (52) Állati (47) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2010. máj. 28.

Kőbe zárt világ

A Duna partján találtam egy frissen bányászott sóderhalom oldalában. Akkortájt, mikor a gránátot is.
Egy séta alkalmával a frissen bányászott folyami sóder halom oldalában hevert és azonnal szemet szúrt. Mikor felemeltem, rögtön tudtam, hogy egy megkövesedett fát tartok a kezemben. Láttam hasonlót Ipolytarnócon, a Szalajka-völgyben és másutt is. Jól látszik a törés, ahol vélelmezem a fejtőgép törte el. Napokig visszajártam és kerestem a többi részt, de hiába. Így sem kicsi, 18 cm és 2,2 kg-os darab. Nem tudom mennyi idős lehet, nem értek hozzá. Több százezer, több millió? Látta vajon a dinoszauruszokat, vagy nem számlál annyi évet? Valószínüleg nem, hisz az Ipolytarnócon látható fenyőféle is csak 20 millió éve, míg a Bükkábrányi mocsárciprusok csupán 8-7 millió éve éltek. Végül is nem igazán számít, csak néha-néha jó eljátszani a gondolattal mikor a kezemben tartom és elfog egy furcsa érzés. Egy letünt világ tanuját tartom a kezemben. Egy valaha több száz, vagy akár ezer évet is megélt fa egy darabját. Mennyi mindent élhetett meg a századok alatt, majd megdőlt és mindent mit "látott" magával vitt a sírba. Aztán évmilliókig hevert eltemetve, mígnem az évszázadok, a letünt világ tanuja megkövesedett. Nem pusztult el örökre, nem vált semmivé, hanem átalakult s így már örök időkre magába zárta és hordja titkát.
Ím itt hever a tanu, benne egy kőbe zárt világ!

1 megjegyzés:

  1. Egyik barátom nagy kőgyűjtő,ő mondta minden kő magáról mesél.Én csak egy kővel dumcsiztam eddig életemben negyedikes elemis koromban.
    Pestiesen szólva "ütős" sztorija volt!Sokáig emlékezetes is marad!(bár a hege már rég begyógyult)!

    VálaszTörlés