Mindenkinek megvan a maga halottja. Személyeknek, családoknak, közösségeknek és nemzeteknek.
Sok, sok sír szerte a világban, egy a közös fölöttük a fájdalom. Mindre nem tehetek virágot, teszem hát ezt a szálat a fájó szívekre a fájdalomra, mindőnkére, mint egy közös sírra!
A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!
Keresés ebben a blogban
Témakörök
Természet
(395)
Deseda
(359)
Gombák
(220)
Horgászat
(201)
Úton
(167)
Madarak
(153)
Családi
(135)
Gasztronómia
(116)
Vártúrák
(108)
vegyes
(107)
F-1
(106)
Gépek
(101)
Kvár
(96)
Zsömi
(96)
D.arborétum
(76)
Kedvenceink
(75)
Állati
(75)
Somogyban
(74)
miEz?
(68)
tréfás
(64)
virág
(54)
"Állati"
(52)
St.földön
(46)
+jegyzÉs?
(43)
Veterán
(37)
feljegyzÉs
(37)
vitriol
(32)
Királynő
(30)
Történetek
(30)
COVIDnapok
(19)
görBee
(19)
retro
(18)
Hadban
(16)
Pomáz
(16)
Három kérdés
(11)
Budapest
(8)
Bikal
(7)
Drótszamár
(7)
KérdÉs?
(5)
??????
(4)
Balaton
(3)
Finomságok
(3)
Plitvice
(3)
h s s
(3)
Deseda Horgászat Madarak
(1)
közélet
(1)
2010. április 18., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ez szép volt Józsi!!!(sok fájó szív nevében)
VálaszTörlésKöszönöm!