A mai nap is kis siklással kezdődött és természetesen ezek a kis "zsiványok megint kiszúrtak!
Tudom nem sok minden látszik a képen, de ők azok. Addig köröztek a magasban, míg jó messze el nem távolodtam a bokruktól. Visszafelé szintúgy! A fűz belsejéből kiválóan szemmel tudják tartani a vízfelületet és annyira bizalmatlanok, hogy megugranak, pedig amúgy észre sem venném őket az ágak sűrűjében. Feltámadott a szél is, hajlította, rázta a part menti növényzetet, hullámokat vert a partra. Ilyenkor nehéz észrevenni a nádasban, gyékényben élők mozgását, a hal futását. Tegnap láttam egy nagy termetű halat, rombolt a nádban, őt kerestem. Nagyméretű ponty, vallotta egy sporttárs, kinek egyenes rálátása volt a területre. Naná, hogy nem leltem!Helyette fogtam egy csodaszép Koit. Nagyon tud küzdeni, igazi sporthal! A fejfedőmet méretet viszonyítani tettem a hal mellé, épp harminc centi a kalap átmérője. Nem a fejem ekkora! A karima külső átmérője! Láttam már többször is Koit a nádban, feltűnő színe okán nem nehéz észrevenni, akkor mikor szinte a vízfelszínt "karcolja" hátúszójával. Fogni viszont, most fogtam először. Remélhetőleg nem utoljára, bár legközelebb az ekkorát még visszateszem. Túl szép!
Nagyon szép! Már sokat hallottam más horgásztól róla, így nagyon vártam az első fogásodat. Gratulálok, én is visszatenném, hátha szerencsét hoz!
VálaszTörlésSzerencsét? Mióta Andersen meghalt nem hiszek a mesékben. A szerencsét csinálni kell!
VálaszTörlésEz túl nagy ahhoz, hogy visszadobjad, ne hallgass a „gyerekre”. Biztos ennek is jó íze lehet.
VálaszTörlésBiztosan! Mint említettem igazi sporthal. Izmos! Úgy harcolt, mint a kétekkora vadponty szokott. Nem mint az eltunyult zsíros bőrpontyok.
VálaszTörlés