"A téma az utcán hever, csak le kell hajolni érte."Vagy, ha nem az utcán, akkor az út szélén, csak észre kell venni és felvenni.
Mi is így jártunk pénteken Bikalra menet. Kapospula határában áll ez a szépség, hírdetve a szerelő műhelyben dolgozók szakértelmét. Ez azonban nem minden! Bementem érdeklődni, s közben ennek a gépnek az ikertestvérébe botlottam az udvaron csak épp tűzpiros színben pompázva. Bent a műhelyben pedig több veteránon is dolgoztak, szétszedve, fényezetlen várták, hogy új életre kelve gyönyörködtessenek. Megtudtam amit akartam és a két elkészült veterán fotózására is engedélyt kaptam. Mint utóbb kiderült egy volt a bibi, hogy időre mentünk Bikalba és már késésben voltunk. Ezért a sietségben nem készítettem biztonsági felvételeket, csak egyszer exponáltam mindegyik autóra és a pirosat el is csesztem. Legközelebb!
Bikalról jövet úgy döntöttünk eleget teszünk Andrea "kívánságának" és az általa javasolt utat választjuk. Már odafele is reklamált, de nem különösebben érdekelt, mert nem azért vittem magammal, hogy belebeszéljen mindenbe. De belebeszél. Ő olyan! Amúgy is azért vittem magammal, hogy leteszteljem az új programját, akkor pedig "illik" hallgatni rá. Fiamnak hála Andrea rendszeresen megújul, felfrissül a memóriája egyre jobb s jobb lesz. Csak a "nagy szája" nem változik. De, hát végül is ezért tartjuk! Kaposszekcsőnél ezért Jágónak felé kanyarodtunk. Kercseligeten amúgy sem jártam már vagy 35 éve. Még diákként vetett arra a szakmai gyakorlatok szeszélye, bikaborjakat hajtottunk fel Nagyberkiből. Szép volt! Jágónak falu elején a temető előtti téren áll ez a szépen felújított szerkocsi. Igazán ügyes kézzel, szakértelemmel és gondolom szeretettel újították fel és gondozzák azóta is, látszik rajta. Megóvták, így aztán a megörökítést és a megmutatást is megérdemli. Szép! Remélem még soká díszeleg a faluban. Tanulva a hibából itt már vigyáztam, hogy az elkészült kép használható is legyen. Kercseligeten volt valaha egy kastély, illetve a falai még állnak. A valamikor szebb napokat megélt falu három megye határán áll. Somogy-Tolna-Baranya. A falu szebb jövőről álmodik, olyanról amilyet majd hétszáz esztendőn átívelő múltja után végre érdemelne. A Maár kastély állapota egyelőre méltatlan. Nem volt "szívem" egy "haldoklót" fotózni!
A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!
Keresés ebben a blogban
Témakörök
Természet
(395)
Deseda
(359)
Gombák
(220)
Horgászat
(201)
Úton
(167)
Madarak
(153)
Családi
(135)
Gasztronómia
(116)
Vártúrák
(108)
vegyes
(107)
F-1
(106)
Gépek
(101)
Kvár
(96)
Zsömi
(96)
D.arborétum
(76)
Kedvenceink
(75)
Állati
(75)
Somogyban
(74)
miEz?
(68)
tréfás
(64)
virág
(54)
"Állati"
(52)
St.földön
(46)
+jegyzÉs?
(43)
Veterán
(37)
feljegyzÉs
(37)
vitriol
(32)
Királynő
(30)
Történetek
(30)
COVIDnapok
(19)
görBee
(19)
retro
(18)
Hadban
(16)
Pomáz
(16)
Három kérdés
(11)
Budapest
(8)
Bikal
(7)
Drótszamár
(7)
KérdÉs?
(5)
??????
(4)
Balaton
(3)
Finomságok
(3)
Plitvice
(3)
h s s
(3)
Deseda Horgászat Madarak
(1)
közélet
(1)
2010. április 4., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nem csak a falu álmodik szebb jövőről, hanem egy egész ország...
VálaszTörlésAz autó és a szerkocsi nagyon szép, kár, hogy a piros nem sikerült. Andika meg csak hadd csacsogjon, az a dolga!
Szép járgányok! A piros is szép lehet!
VálaszTörlésA gps-t meg meg kell tanulni használni. Én beállítom az enyémen hogy "gazdaságos", "gyors" vagy "jól követhető" legyen az út és akkor nem visz át mindenféle vadregényes tájon. Ami most mondjuk jól jött.