Mesél Árpi a ...

Árpi újkeletű ismeretség, nem azonos -általam már több alkalommal is emlegetett- Árpád barátommal. Ismeretségünk a mai nappal datálódik.
Árpival a Deseda arborétumban ismerkedtünk össze egy kiadós beszélgetés során. Ő az ebéd és cigaretta szünetét tartotta, én meg véletlen arra jártam.
Jól van no, bevallom nem egészen véletlen! Már tegnap a vízről hallottam az MTZ jellegzetes hangját és olyasféle hangokat is, mint mikor a fűkasza kése tuskót fog. Szerencsére nem csalt meg a fülem! Árpi az arborétum nyírását kezdte meg a képen "rejtőzködő" öreg erőgéppel. Mivel Árpi erdőjáró ember -vadászik is- öltözetem alapján megsejtette bennem, hogy nem szokványos városi túrista vagyok és megszólított. Azután egy jó órát beszélgettünk. Morgolódott a hatalmas gazban rejtőző kiálló tuskók miatt, tegnap is volt gondja velük. Akkora már a fűtenger, hogy a fülke magasából sem látszik, csak amelyik vadhajtásokat hozott. Árpi tagja a brigádnak, kik az arborétum kitisztítására szerződtek, ők csinálták a ritkítást, vágást is. Ezek szerint maguknak csinálták a problémát, mert  fürészeltek volna alacsonyabb csonkra. Most aztán lesz munka, meg mérgelődés bőven! Azt mondta még legalább öt-hat nap, mire mindennel végez és lenyírja a majd 29 hektárt. Traktorral! Azután jönnek a kézi kaszások igazítani. A brigád közben nekilátott a bedőlt fákat kitermelni a lomberdőben, azon a részen miről
"Mesél az erdő..." címmel írtam. Az időjárás okozta csúszás is bosszantotta Árpit, mert a tervezett időpont egy héttel korábbi volt. Most aztán bírkózhat a megerősödött gazzal, az is lassítja a haladást meg a "tuskófogás" is. Végül is a lényeg, hogy a munkát végre megkezdhette és remélhetőleg az időjárás engedi befejezni. Árpi reggeltől késő délutánig szóló napokat tervez, magával hozott étellel, itallal, amit vagy a gépben, vagy valamelyik pihenő padján fogyaszt el. Ma épp a gépben. Szombaton is vágni akar délig. Rajta nem fog múlni. Elmondta azt is, hogy a kivágott és eddig benthagyott, gazzal átnőtt ecetfákat is megkezdték kihordani a területről. Erről és egyébb arborétum béli problémákról írtam régebben, -mikor Bók László polgármesterrel is beszélgettünk- Kész a ...? címen. Egy hét és lehet sétálni az arborétumban!
Árpiból a rajtam lévő öltözet előhozott jó néhány élményt, emléket a sorkatonai szolgálatból. Az én korosztályomhoz tartozik, nálam két évvel fiatalabb, neki még szolgálnia kellett. Kicsi a világ, mert kiderült, sorkatonai szolgálatunk egybe esett. Egy laktanyában szolgáltunk, egy időben, csak más alakulatnál és beosztásban. Elmesélte, hogy parancsnoki sofőr volt, Zsigulit vezetett. Nagy tisztelettel emlékezett és beszélt -az általam is jól ismert és tisztelt- akkor még alezredesként szolgáló tisztről, kinek személyi sofőrje volt.
Jó néhány évvel azután, hogy Árpi sor őrmesterként leszerelt, egy beszélgetést követően én is sokat köszönhettem annak a kiváló parancsnoknak. Ám az egy másik történet. Egyszer elmesélem!