A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (316) Deseda (205) Úton (135) Gombák (126) Madarak (119) Családi (115) Vártúrák (104) Horgászat (97) Gépek (94) Gasztronómia (92) vegyes (89) F-1 (75) Zsömi (74) Kedvenceink (73) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (53) D.arborétum (51) Állati (46) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (12) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (1)

2010. jún. 10.

Ismét a ...

Bizonyára már sokan megfeledkeztek róla, ezért bár csak nagyon csekélyke sikerről számolhatok be, felfrissítem a témát.
A hattyúpár életébe való önkényes "beköltözésem", a vidra nyomának keresése és egyébb haszontalan tevékenységem mellett sem feledkeztem meg a tó szörnyének Dessie-nek a megtalálásáról. Vagy legalább perdöntő bizonyíték felleléséről a kételkedők meggyőzésére. Sajnos nincs tudományos áttörés, nincs újabb nyom a plesiosaurus jelenlétére. Nagyon nem csodálkozom, mert mindössze talán tíz éve keresem a nyomait és ez igen kevés idő egy ekkora feladatra. A kemény tél után most a rendkívülien esős időjárás miatti magas vízállás jelent neki előnyt a rejtőzködésben. A parton meg elmossa nyomait a csapadék. A gyékénybeli csapások, ahol kijut a partra jól látszanak, némelyik oly széles, hogy csónakkal is elmegyek rajta. Kint az arborétum hatalmas fűtengerében nyoma vész. A gaz hamar feláll utána, lábnyomát nem őrzi meg a nedves talaj. Ekkora fűben, ha lekushad már csak akkor venném észre, mikor ráléptem. Nem tudom, miként sülne el, meglehet megfizetnék a merészségért. Ezért aztán rendkívüli óvatossággal keresem a nyomokat.
Ennek köszönhetően időben észrevettem és nem léptem bele a gazban rejtőző dínó ürülékbe. Jól látszik a kupac tetején a bemélyedő "vágás", ahogy távoztában véletlen belehúzta a farkát. Ez egyáltalán nem különös, sőt majdnem természetes mozzanat, mivel szárazon -testalkatából adódóan- eléggé esetlenül mozog. Kicsit félve tárom a felvételt közönség elé, mert múltkor is az a vád ért, hogy hangyabollyal manipulálok. Már mi a francért fényképezgetnék én egy hangyabolyt? Mindegy! Ez végül is nem tudományos érv a kétkedők meggyőzésére. Marad a további kutatás, keresés, bizonyítékok beszerzése. Nem adom fel!
Mert Dessie élt, Dessie él és élni fog! A legenda tovább él!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése