A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (394) Deseda (355) Gombák (218) Horgászat (200) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2010. április 15., csütörtök

Veteránok 11.

Több oka is van annak, hogy most erre a kocsira esett a választásom.
Az első ok az, ha valaki érdekődik a veteránok iránt és ezért nyitott szemmel jár, plusz kicsit szerencsés is, akkor akár láthatta ezt a gépet, mert Kaposvári.

A másik ok pedig az autó szépsége, mert ezek a kocsik szerintem sokkal szebbek és jobban sikeredettek, mint a későbbiekben gyártott "dobozok". A Wartburg 1955-ben a 311-es szériával kezdte önálló sikertörténetét kétütemü motorokkal, majd 1989-ben gurult ki az első négyütemü. Ezzel a váltással sikerült megtorpanásra késztetni a tipust és 1991-ben gyártása be is fejeződött.

Harmadik ok a másodikból következik, mert én is kacérkodtam hajdan egy W 1000-el, ám nem volt meg a kellő vállakozó szellem bennem, így aztán első kocsink egy S 100-as lett. Nem bántam meg, mai napig megnézem, ha ritkán összefutok egy még úton lévő példánnyal, mert legendásan megbízható volt. Később lett egy S 110R Coupe tipusú autócsodánk, ami után mai napig fáj a szivem.

1 megjegyzés:

  1. A Coupe után nekem is fáj, nagyon szép, és jó kis autó volt. Jobb sorsot érdemelt volna!

    VálaszTörlés