A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (394) Deseda (355) Gombák (218) Horgászat (200) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2010. június 22., kedd

Mesélek én...

Úgy kezdődött, hogy reggel kinéztem az ablakon, esett az eső és fújt a szél.
Kicsit néztem, majd elhatalmasodott rajtam az érzés, mennem kell! Miért? Mert használom és élvezem a XXI. század vívmányait, csak időnként megunom. Úgy általában kétnaponta. Van, hogy sűrűbben! Olyankor ki kell mennem egyet "kóborolni" a természetbe és megfeledkezni az űrhajózás koráról. Gondolom egy "agyfürkész" el lenne velem egy darabig, csak én nem vele. Én már csak ilyen vagyok és így érzem magam jól. Mint mondtam esett és fújt -most is- mikor nekiindultam. Még ki sem értem a városból máris igen jót szórakoztam. Utólértem egy korombéli, robogós jóembert és muszály volt nevetnem. Tudom nem szép dolog mást kinevetni, én nem is akarom bántani, de az összkép! Elmesélem. Megtermett, nagydarab ember -magasságra is, sújra is- ült a kiskerekű, alacsony építésű robogón. Ezt becézik "pöcsköszörűnek". Ráadásként az első kerékben akkora nyolcas volt, hogy bele sem fért! Kettővel kellett osztani, úgy jött ki a nyolcas! Ez az ütő, támolygó kerék aztán becsülettel rázta a motor elejét és a kormányt markoló pasast is. Úgy rázkódott, mint az aludttej a bögrében, ha rugdossák az asztal lábát. Bátran letagadhatta, ha reszketett!
Utam végén, belépve a fanyvesbe újabb "vidámságot" találtam. A felső képen látható Kutyaszömörcsög nevű gombába botlottam. Valljuk be, megjelenése eléggé bizarr! Mellesleg a gombás könyvekben, hivatalos leírásban is úgy szerepel: "falloszszerű termőtest".
Pont ez kellett a "pöcsköszörű" után!
Ráadásul úgynevezett "boszorkánytojásból" fejlődik ki, bújik elő. Kifejletten nyálkás, majd büdös és vonzza a legyeket. Jut eszembe egy vicc. Miniszoknyás nő ül a lelátón és.... Na jó, mégsem mondom el! Cenzúrázva! Már csak a tréfás kedvem okán került be a második képen szereplő kis virág. Bíborhere! Ez van. A természetben is és az emberiség történetében is sokszor, sokfelé szerepelnek fallikus megjelenések, jelképek, utalások, megnevezések.

4 megjegyzés:

  1. Hát ennyit a gombaismeretemről. Míg el nem olvastam a blogot, szentül meg voltam győződve róla, hogy az első képen kucsmagomba van. Ezentúl először előveszem a gombahatározót. Rám fér!

    VálaszTörlés
  2. Nem csodálom, formára nagyon hasonlók. Én is könyvből művelem magam, meg ha valamit nem tudok meghatározni és piszkálja a csőröm, elviszem a gombaszakértőhöz.

    VálaszTörlés
  3. Na az első képed elindította mocskos fantáziámat. Mit hihet egy özvegyasszony, aki ilyet láthat elhunyt férje sírján? „Halleluja, hamarosan el jő a feltámadás”.

    VálaszTörlés
  4. Ejnye, ejnye! Még jó, hogy feltámadás, nem pedig: fel, támadás!

    VálaszTörlés