A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (317) Deseda (207) Gombák (139) Úton (137) Madarak (119) Családi (117) Vártúrák (104) Horgászat (103) Gasztronómia (97) Gépek (94) vegyes (89) Zsömi (77) F-1 (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (54) D.arborétum (52) Állati (47) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2010. márc. 18.

Hajóskapitány

A mai napon, hála a jó időnek, verőfényes napsütésnek végre vízre tettük a csónakot. A csónaknak első útja a Desedán,  Zsömi először ült csónakba.
Elsőre bizony nem tetszett neki, hiányzott a stabil talaj, de nem kellett fél óra sem és megszokta. Az első kikötést, pihenőt követően már önként szállt vissza. "Kibérelte" magának a hátsó ülőlapot onnét szemlélte a vízi világot.
Van is mit nézni, mert éledezik a természet. Hattyúéknál a srácok hajtják a csajokat, közben hatalmas ribilliót csapnak a vízen. A kacsák már párban úszkálnak és láttam fészekanyagot szedő hamvas varjút is. Nagyapám azt mondta rá szürdolmányos kánya. Az öltözetének, meg mert képes elragadni a kiscsibét köszönheti ragadványnevét. Megjártuk mindkét ágat az Arborétum két oldalán. Zsömit végül kineveztem hajóskapitánnyá, mert evezni nem akar, viszont igen peckesen birtokolja a csónakot és "beleugat mindenbe".
Sokat fotóztam, itt megtekinthető:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése