Törpeharcsa

 Mára igazi meleg, napsütéses tavaszias időt jósolt a meteorológia ezért egész napos horgászatot terveztünk.
Már reggel kicsit sokallottam a szelet, mert ha így fú itt bent a városban, vajh mit művel a vízen? Azért elindultunk, gondoltam keresek egy szélvédett felületet a tavon, ott lehorgonyzunk és a kellemes tavaszi napon melengetve csontjainkat, felszedünk némi színt, meg esetleg halat is fogunk. Kiérve a partra akkora széllel találtuk szembe magunkat, hogy még no! Erre szoktam mondani: -lágy tavaszi szellő, ami a fákat repegeti. De tényleg! Ahogy összeverte a lombtalan fák ágait, susogtak, nyögtek a fenyők és "vitte" a vizet rendesen az nem sok jót igért egy csónakosnak. Azért megküzdöttünk a bepakolással, kilavíroztunk a kikötőből és mielőtt megszakadtam volna az evezésben, találtunk egy viszonylag szélvédett helyet. Duplán örültünk, mert a napsütés ellenére a nyílt vízen bizony hűvös volt a szél. Kezdődhetett a horgászat. Egy úszóssal a partszél közelében a sekélyest, egy fenekezővel pedig a nádfal előtt próbálkoztam. Bár volt néhány húzás és láttam többször is halat ugrani nem akadt semmi, leszámítva a képen látható kicsinyke törpeharcsát. Így aztán idei első halam egy nagyjából tíz centis példány, amit fényképezés után méretére tekintettel elengedtem. Pedig nem igazán örülök, hogy megjelentek a Desedában ezek az ikrazabálók, de ezen azzal, hogy egyet agyoncsapok már nem segíthetek. Tavaly is fogtam a Magyaregres felőli oldalon, most a Somogyaszaló felőli ágban. Várható volt! Amúgy a törpeharcsa nagyon ízletes hal és szálkátlan a húsa. Közben egyre többször takarta felhő a napot, széllökésen kívül más nem jött, úgy döntöttem feladom a mai próbálkozást. A szél nem könnyítette meg a befejezést sem, mert telibe nyomta a kikötőt. Azért nem volt rossz! Sőt! Szedtünk fel egy kis színt, jólesett a napsütés, a friss levegő, a természet közelsége, a kikapcsolódás, a horgászat. Ez volt az első igazán tavaszi napunk. Jó volt, nagyon jó!