A Herceg bátor

Íme a Herceg! Ismét együtt vannak a Deseda Királynőjével és már új fészküket építik. Új fészek, új helyen! A nagy páros, kik tavaly megmutatták nekem az utódaikat és bepillantást engedtek életükbe. Örülők, hogy átvészelték a hosszú telet.
Elég későn, már délelőtt tíz is múlt mire kiértünk Zsömivel, bepakoltunk és feleveztem kedvenc horgászterületemre. Területnek "megtartom" mint kedvencet, de horgászni máshol kell. Egyelőre legalább is. Viszont horgászás közben Zsömi megneszelte a nádasban a motoszkálást, én is felfigyeltem a zajokra és kilestük a hattyúpárt. A nyílt víztől jóval távolabb, mélységben kezdtek építkezni a nádasban. Néha néha villant csak meg fehérségük a sűrűben. Onnét, hol lehorgonyoztam lehetetlen volt fényképezni őket. A távolság is nagy volt, meg a takarás is. Gondoltam, majd a horgászat végeztével közelebb csorgunk és meglesem őket.

Ahogy ezt így szépen elterveztem a Királynő elhagyta az építési területet és jóval lentebb nekiállt túrkálni az iszapost. Hercegem maradt. Jött is két ilyen piciny pontyocska úgy dél környékén. A kisebbik bajom, hogy kicsi a nagyobb bajság az állapotuk. Mindkettő fekélyes volt. Jó nagy seb éktelenkedett az oldalán egyiknek is, másiknak szintúgy. Közben volt még néhány húzás, de nem akadt. Amúgy kezdtem unni a felhőket, meg a szelet is, mert nem ez volt "megbeszélve". Összepakoltam, felvontam a horgonyokat és lassan közelítettem a nádast. Naná, hogy kiszúrta a csónakot! Kirohant a nádasból a nyílt vízre és nekiállt a csónak és a nádfal közt úszkálni. Egyáltalán nem ilyedt meg, sőt néhányszor sebesen felénk úszott, mintha megpróbálna legázolni. Zsömit meg is lepte a bátorsága, lemenekült a "tatról" és a fenékdeszkáról, a lábam takarásában leste a neki hatalmas madarat. A Herceg néha karnyújtásnyira megközelítette a csónakot. Gyorsan csináltam néhány képet róla, aztán leléptünk, mert nem szeretném elijeszteni. Közben fél szemmel kilestem, magasodik a fészek és a közvetlen környéke is tisztul. Nagyon szép és biztonságos a hely amit kiválasztottak, maradjanak csak itt. Később lassan megszoknak megint, pláne ha elhagyom a csónakot és gyalogosan látogatom meg őket. No meg Zsömi nélkül, mert jelenléte nem a legszerencsésebb dolog. Meglehet ez bőszítette fel igazán a Herceget, mert a csónakosokat már megszokhatta az évek során. Gondolom nem sokan járják a vizet és horgásznak kutyával a csónakban. Zsömit azért nem próbálom meg rájuk erőltetni, mert nem hiszem, hogy sikerrel járnék, ellenben szeretném ha idén is barátok lennénk és engednék a kicsiket megnézni. Addig óvd a fészket bátor Hercegem!