Nagyon szomorú és lehangoló, mert megint elment egy bajtárs, elöljáróm, egy igazi katona. Azóta több alkalommal ültem ide a gép elé és csak rakosgattam a gondolataimat, néztem a monitort, de a döbbenettől nem tudtam hol elkezdeni. Korán ment el, nagyon korán! Mindössze hatvanat számlálnak évei és ez már így is marad. Oly sok éven át ismertük egymást, hogy igazából nem is tudom a kezdetét. Ő zászlóalj parancsnok volt már akkor, mikor én első tiszti rendfokozatomba léptem, de már azt megelőzően is szolgáltam vezénylete alatt. Ő a zászlóalj parancsnoklása mellett a laktanya parancsnoki tisztét is viselte, s így számos alkalommal kerültem irányítása alá. Számos alkalommal vettem részt hadgyakorlaton, hol Ő is vezette a zászlóaljat, nem egy esetben alárendeltségébe is kerültem. Láttam Őt eligazítást tartani, mikor tombolt a szél a hegyen, csontig hatolt a hideg és vízszintesen "esett" a hó. Láttam és hallottam, mert ott álltam vele szemben az alakzatban. Hallottam, mert figyelni kellett rá, súlya, tartalma volt annak amit mondott. "Ízig vérig katona volt, igazi katona!"
Abban a megtiszteltetésben volt részem hosszú évekig, hogy ismerhettem a parancsnokot, mikor parancsnokolt!
Később más területre szólította a szolgálat, humán területre. Akkor a sors szeszélye folytán, magam is humán területen szolgáltam, így nem egyszer fordultam -mint elöljáróhoz- személyesen hozzá. Elintézendő ügyeket vittem, bajtársak ügyeit. Mindig szívélyesen fogadott, nem volt nála olyan, hogy felesleges kérdés, segítőkész volt, precíz, türelmes, törődött a problémával és az embert, a bajtársat is nézte mögötte.
Aban a megtiszteltetésben volt részem évekig, hogy ismerhettem a parancsnokot, mikor a beosztottairól gondoskodik!
Egy esztendeje, névnapunkon kölcsönösen meggratuláltuk egymást neten. Valamiért az idén ezt elmulasztottuk. Nem ez a baj, hanem az, hogy ez a mulasztás már nem pótolható!
Elnézésed kérem alezredes Úr!
Ő, Kaczor József alezredes (†)!
Szépek ezek a búcsúbeszédeid, de ne kelljen belőle többet írnod, neked ezt kívánom!
VálaszTörlésAz alezredes Úr nyugodjék békében, hozzátartozóinak őszinte részvétem!
Sajnos egyre többet lesz részünk ilyen szomorú történésekben. A fájdalmak sorozatára a gyógyír, saját fizikai létünk vége lesz. Tudom, hogy szarkasztikus amit mondok, de ha jól belegondolsz, belátod, hogy ez így van. Nekem is piszkozatban van egy készülő anyagom, melyben elköszönök egy jó embertől.
VálaszTörlésTudom így a legkönnyebb,de hadd osztozzam gondolataidon!Én sem tudtam volna szebben,jobban összeszedni az emlékeimet mint ahogy te tetted!A szívemből szóltál Józsi barátom!Engem is megdöbbentett a hír,és most is az a kérdés jár a fejemben,mint ilyenkor bárki másnak mindig!Miért éppen Ő?A válasz is érkezik,egy dalszöveg,illetve cím formájában:
VálaszTörlés"Csak a jók mennek el...!"
Nyugodj békében Kaczor Józsi!
Fájó szívből jövő részvétem a család minden tagjának!
topee
"Csak a jók mennek el..."
VálaszTörlésNyugodj békében Kaczor Józsi alezredes..
Fájó szívből jövő részvétem a család minden tagjának!
Orsós IStván
Tudjátok, mikor nekikezdtem ennek a blognak feltett szándékom volt, hogy nem írok a seregről. Nem volt ennek semmi különösebb oka, csak más tartalommal képzeltem el. Aztán írtam több bejegyzést az életemről, s már akkor kezdtem belátni, elkerülhetetlen lesz. Huszonöt évnyi indoka van, eddigi életem csaknem fele! Igazán sajnálom, hogy így, ilyen szomorúra sikeredett a kezdet. Sajnos lesznek, kik korábban távoztak és csak később fogok megemlékezni róluk, mert megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk. Ők mikor elmentek még nem írtam, vagy még kitartottam eredeti elképzelésem mellett. Ez utóbbit sajnálom, lesz miért elnézést kérnem. Hitem szerint, ha van egy más dimenzió, akkor soha nincs későn! Születésünkkor magunkkal hozzuk az elmúlást, de nem érdemes ezen gondolkodni, mert ha eljön az idő akkor itt nincs tovább. Topee barátom, tudom "így" sem könnyebb. Mindegy mi módon, de emlékezzünk, mert megérdemlik. Tőlem meg erre telik és talán sikerül segítenem az emlékezést!
VálaszTörlésVolt szerencsém ismerni az alezredes urat.Jó ember volt igazságos és igazi katona!!Nyugodjék békében!
VálaszTörlésDöbbenetes a hír! Az írása pontosan mutatja, milyen EMBER volt Ő. Én végigcsináltam Vele a nagy polgári létszámleépítéseket. Példaértékű ahogy küzdött az emberekért. Ha a helyet nem lehetett megtartani kiharcolta az adható legmagasabb járandóságot. Nekem nagyon szép utolsó emlékem van Tőle. Köszöntöttem a névnapján, és pár nagyon kedves sorral Ő megköszönte. Ezt őrízni fogom.
VálaszTörlésOlyan jó lenne, ha nem kellene ilyen szomorú dolgokról írni. Bennem is felszakadtak a még be sem hegedt sebek, hiszen a Lajos is hasonló hirtelenséggel hagyott itt bennünket, mérhetetlen űrt hagyva maga után.
Köszönöm M.Józsi Barátom, hogy rendszeresen tudósítasz. Bár, jobb szeretném, ha vidám dolgokról esne inkább szó, nem ilyen szomorú eseményekről. Én együtt húztam Kaczor Józsival csizmát annó 1967-ben Debrecenben. Négy év főiskola, majd útjaink elváltak. Néha voltak találkozási pontjaink is. Sajnos, most végleg elváltak útjaink... Egy kis időre. Nyugodjál Békében Józsi!
VálaszTörlésSzomorú SMS (†): olvasva a blogot, megrendülten veszem tudomásul a hírt, és a megváltozhatatlant.
VálaszTörlésNyugodjék békében !
dr.h.attila